Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...kell készíteni a beolvadó egyéni cégnek is, és az átvevő (beolvasztó) kft.-nek is, természetesen ugyanazon tervezett mérlegfordulónappal, jellemzően a naprakészen vezetett könyvviteli nyilvántartások alapján.A beolvadó egyéni cég élhet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Végelszámoláskor az eredménytartalék

Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...végelszámolás a végelszámoló által meghatározott nappal fejeződik be. A végelszámoló ezzel a nappal – mint mérlegfordulónappal – elkészíti a végelszámolást lezáró számviteli beszámolót a cégtörvény és a vonatkozó kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő, de még le nem vont személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is. A végelszámolást lezáró beszámoló mérlegfordulónapjáig a tulajdonosokat megillető vagyon nem adható ki (erre csak akkor kerülhet sor, ha a céget a cégjegyzékből már törölték)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelni. Természetesen a kölcsönkövetelés a továbbiakban is – ez esetben – devizában áll fenn, amely devizaértéket a mérlegfordulónapi értékeléskor az Szt. 60. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint át kell számítani, és a mutatkozó különbözetet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...venni a cég törléséig várhatóan felmerülő költségeket, ráfordításokat, esetleges bevételeket, és ki kell mutatni a mérleg­fordulónap utáni adó- és járulékfizetési kötelezettségeket is.A leírtakból következik, hogy a végelszámolást lezáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az elévülés újból kezdődik. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a zrt.-t terheli az a kötelezettség, hogy tartozásait minden mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan egyeztesse, és ezzel az elévülés kezdő időpontját későbbi időpontra helyezze át.2014. március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...sem haladja meg az Szt. szerint helyesbített saját tőke összegét. A törzstőkén felüli vagyon fedezetének a fennállását – a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül – az Szt. szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg igazolja.Az Szt. 40. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Feltételes tőkeleszállítás vagy valami más

Kérdés: Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy a taggyűlést ismételten össze kell hívni, és ezen taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra kell a közbenső mérleget összeállítani annak igazolására, hogy a tőkevesztés esetei már nem állnak fenn (akkor nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...az átalakulás (a cégbejegyzés) időpontjábanmeglévő vagyon felmérésére.Vagyonmérleg-tervezetAz egyéni cég tulajdonosa által megjelölt fordulónapravonatkozóan el kell készíteni – a jogelőd (az egyéni cég) és– a jogutód (az átalakulással létrejövő egyszemélyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...tőke fedezetének vizsgálatánál, meglétének ellenőrzése kapcsán az éves beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.Közbenső mérlegA Gt. szerint – az eddigiektől eltérően – nemcsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
1
2