Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése

Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...cég könyveiben úgy jelenik meg, mint követelés a fiókteleppel szemben, és mint a fióktelep kötelezettsége a magyar céggel szemben. Mérlegfordulónapi értékeléskor – helyes könyvelés mellett – a magyar cégnél az euróárfolyam növekedése mellett árfolyamnyereség (és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 24. § (5) bekezdése alapján, hogy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatják ki a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...során a Tao-tv. 28. §-a szerint kell számításba venni, mint a külföldről származó jövedelmet. Amennyiben a lengyel mérlegfordulónapi értékelés szabályai a magyar számviteli előírásoktól eltérnek, akkor a lengyel szabályozás szerinti adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a pályázatok utófinanszírozásának gondjai ezzel a módosítással enyhülhetnek, feltéve hogy a teljesítés az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig megtörtént, ezt követően az elszámolást elkészítették, benyújtották a támogató, a pályázatot kiíró szervezethez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Külföldi telephely számvitele, adózása

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően külföldi adószámmal, az adott külföldi ország – magyartól eltérő – számviteli előírásaival (főleg a mérlegfordulónapi értékelések terén), beszámolókészítési és közzétételi kötelezettségével. A szabályozás terén mutatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] ...41. §-ának (1)-(2) és (9) bekezdése]A módosítás szerint céltartalékot olyan kötelezettségekre kell képezni, amelyekről a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, illetve olyan költségekre képezhető, amelyekről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...kamat.A hivatkozottakból következik, hogy csak az eszközbeszerzéshez szorosan kapcsolódóan felvett kölcsön üzembe helyezésig (ha a mérlegfordulónap megelőzi az üzembe helyezés napját, a mérlegfordulónapig) felmerült kamat része a bekerülési értéknek. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.