Kamatozó értékpapírok hozama

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok hozamát?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 2016. június 16-ától eltérően szabályozza a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kapott kamatának elszámolását, az előbbit a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...kimutatott értékpapírhoz, követeléshez, akkor az elengedett kötelezettség befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel;– ha a forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz, akkor az elengedett kötelezettség a pénzügyi műveletek egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Mikrogazdálkodónál később fizetett kölcsönkamat

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság kölcsönt nyújt egy külföldi társaság részére, határozatlan ideig. A kölcsönszerződés alapján járó kamatot minden évben könyvelnie kell a társaságnak kamatbevételként az időbeli elhatárolásokkal szemben, vagy csak akkor kell bevételként kimutatni, ha a kamatot a kölcsönbe vevő megfizette?
Részlet a válaszából: […] ...összegét, illetve az (5) bekezdés b) pontja alapján az egyéb kapott (járó) kamatok és kamat jellegű bevételek között kell kimutatni a forgóeszközök között kimutatott kölcsön után kapott (esedékes, járó) kamat összegét. (Azért hivatkozunk mind a két előírásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

10 százalékos adókulcs alkalmazása

Kérdés: A társaságiadó-törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint a 10%-os adómérték alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő, lekötött tartalékba helyezett összeg "a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldható fel". Ez elég tág meghatározás. Pl. a cég 10 millió nyereségre 6% = 600 000 Ft lekötött tartalékot képez 2008. december 31-én. Ha 2008. december 20-án felvesz 600 000 Ft forgóeszközhitelt egy hónapos futamidőre, akkor 2009. január 20-án visszafizeti a hitelt, és jogszerűen oldja fel a lekötött tartalékot? Rulírozó hitel esetén hogyan lehetne megfelelni ennek a követelménynek? Ha az egyik, éves futamidejű hitele lejár és visszafizeti, akkor jogosan feloldhatja a lekötött tartalékot, és ezután felvehet egy másik hitelt? Az elsőnek említett hitelfelvétel-visszafizetés konstrukció megfelel a törvénynek?
Részlet a válaszából: […] A 10%-os adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy a 6%adómegtakarítást az adózó annak az adóévnek a beszámolójában, amelyben a 10%-osadómértéket alkalmazta, lekötött tartalékként mutassa ki. A kérdésben bemutatottpélda szerinti esetben, ha az adóalap 2008-ban 10 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.