Építési-szerelési tevékenység végzése külföldi alvállalkozóval

Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...előírásai alapján Közösségen belüli értékesítésről akkor beszélhetünk, ha a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére történik. A kérdés szerinti esetben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó teherközlekedés

Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...harmadik ország területére kiléptetetttermékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak felel meg (ilyen különösen ateherközlekedés, fuvarozás, szállítmányozás), s így az a termékexporttal egytekintet alá eső szolgáltatásnak minősül, ezért az Áfa-tv. 29....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Értékesítés Közösségen kívülről Közösségen kívülre

Kérdés: Társaságunk piackutatás során arra a lehetőségre talált, hogy egy harmadik országból (USA) importált terméket továbbértékesítene ugyancsak harmadik országba (Románia). A tervezett eljárás hagyományos ügynöki tevékenység lenne, társaságunk rendeli meg és fizeti ki a szállító partnernek az árut, ami Magyarországra nem lépne be, egyenesen a célországba érkezne. A mi ismereteink szerint a beléptetés nem Magyarországon történne, így a vám- és áfaszabályok a fogadó ország törvényei szerint érvényesülnek. A mi társaságunk könyveiben szerepelne a vételi számla (az amerikai partnertől), és szerepel az exportszámla a fogadó partner részére (román), ami ezek szerint áfamentes kell, hogy legyen.
Részlet a válaszából: […] ...helyére vonatkozóan az Áfa-tv. 14. §-a igazít el. Az Áfa-tv. 14.§-ának (1) bekezdése alapján a feladásra, elfuvarozásra kerülő termékekértékesítése teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék -az átvevő nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Belföldi eladó német vevőnek Horvátországba szállít

Kérdés: Vállalatunk belföldi adóalanyként egy németországi vevőnek értékesít oly módon, hogy az árut nem Németországba, hanem Magyarországról közvetlenül Horvátországba szállítja. A vámkezelés már a német cég által a horvát cég felé kiállított számla alapján történik. A magyar cég ("A") számlázhat-e a közbenső vevő ("B") felé adómentesen (a számlán feltüntetve a német cég közösségi adószámát)? A magyar cég bevallásában ez az értékesítés Közösségen belülre történő értékesítésnek vagy exportnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerintabban az esetben, ha a terméket az átadó, az átvevő, vagy bármelyikükmegbízásából harmadik személy adja fel, vagy fuvarozza el, akkor teljesítésihelynek az a hely minősül, ahol a termék – az átvevő nevére szólórendeltetéssel – a feladás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Külföldön történő termékértékesítés áfája

Kérdés: A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abból az következik, hogynem csak a konkrét kérdésre kell válaszolni.Ha az "A" cég a "B" céggel abban állapodott meg, hogy azellenértéket a szerződésben devizában határozzák meg, ennek 2002. január1-jétől nincsen jogszabályi akadálya. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Teljesítési időpont közúti teherszállításnál

Kérdés: Mi minősül a teljesítés időpontjának az Áfa-tv. szempontjából közúti teherszállításnál? A Ptk. szerint: a fuvarozó díjazás ellenében az árut rendeltetési helyére továbbítja és a címzettnek átadja. A fuvarozási szerződés valójában az áru címzettnek történő kiszállításával teljesül.
Részlet a válaszából: […] ...ha a teherközlekedésnél ateljesítés helye Magyarország, akkor az adófizetési kötelezettség isMagyarországon keletkezik, például a fuvarozó általi átvételkor, vagy agépkocsira történő felrakáskor.Ha az adófizetési kötelezettség Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni.A vámjogszabályok alapján az importot terhelő közterhek megfizetésére azonban sokkal szélesebb kört (pl. a speditőrt, a fuvarozót, a kezest) lehet kötelezni [vámtörvény 125. § (2) bekezdés]. Az importtal kapcsolatban áfalevonási joga azonban csak annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.