8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése
Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
2. cikk / 8 Magyarországra szállított termék szállítási díja
Kérdés: A külföldről beszerzett EXW-paritással megvásárolt, független fuvarozóval Magyarországra szállított termék szállítási díja a beszerzési ár részét képezi-e, szállítási költségét lehet a beszerzési árral együtt az elábére könyvelni, és ezáltal az iparűzési adó összegét csökkenteni?
3. cikk / 8 Bérelt raktárban tárolt készletek többletköltségei
Kérdés: Egy társaság termékgyártó tevékenységéhez az utóbbi időszakban kialakult anyaghiányos világgazdasági helyzetben, sok más gazdálkodó szervezethez hasonlóan, több elérhető forrásból igyekszik – némileg időben előrehozottan és volumenében legalább részben – biztosítani a következő hónapok termelési anyagbázisát. Ez bizonyos csomagolóanyagok tekintetében azt jelenti, hogy a folyó év termeléséhez szükséges mennyiségen felül, még 2021-ben beszerzett készletet – annak várhatóan 2022-ben történő felhasználásáig – a termelőüzemtől teljesen elkülönült fizikai helyen bérelt raktárban kell betárolni és tároltatni. A jelenlegi rendkívüli külső gazdasági körülményeket figyelembe véve, a csomagolóanyag-készlet bekerülési értékébe beleszámíthat-e a raktárt bérbe adó által számlázandó raktározási díj és a készletek kitárolásakor a raktárból a gyárba történő fuvarozás díja, amennyiben ezen díjak közvetlenül hozzárendelhetők az adott csomagolóanyag-készletekhez? Normál gazdasági körülmények között a csomagolóanyag szállítóival kötött szerződések alapján a szállítók a gyárba való beszállítással kötelesek a szállításokat teljesíteni, de jelenleg az extra volumenek tárolására a gyár területén nincs lehetőség.
4. cikk / 8 Bejövő fuvardíj elszámolása anyagköltségként?
Kérdés: Társaságunk az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódó bejövő fuvardíjat az alapanyagok között, az 51. számlacsoportban számolja el, annak ellenére, hogy az szolgáltatás. Az iparűzési adó alapjának kiszámításánál ezt az alapanyagok költségébe beszámíthatjuk?
5. cikk / 8 Fuvarköltség mint a bekerülési érték része
Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
6. cikk / 8 Fuvarköltség lehet-e elábé?
Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
7. cikk / 8 Szállítási költségek figyelembevétele
Kérdés: Társaságunk alapanyagának jelentős hányadát logisztikai céggel szállíttatja be a gyártás telephelyére. Az alapanyaggyártó számláját anyagköltségként, a szállító cég számláját igénybe vett szolgáltatásként könyveljük. Helyesen járunk-e el? Vagy a szállítási költséget is el lehet számolni anyagköltségként? A helyi iparűzési adó szempontjából nem mindegy!
8. cikk / 8 Szállítási költség mint bekerülési érték
Kérdés: Kereskedelmi cég az árubeszerzést év közben költségként elszámolja, év végén meglévő készletét leltár alapján készletre veszi. Az áru egy részét a szállítócégek szállítják, más részét saját szállítóeszközzel szállítja a cég. A cégnek több gépkocsija is van, amelyekkel beszállítást, kiszállítást – raktárból a boltba – és visszaszállítást is végez. Hogyan lehet ilyen esetben a szállítási költséget az egyes termékekhez hozzárendelni?