4 talált cikk az áfa , GYES , szerző , étkezés , fuvarozás kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.

Kérdés: Egy autókereskedelemmel foglalkozó társaság az Áfa-tv. előírásainak megfelelően alkalmazza a 214-227. §-ban előírtakat. Kérdésünk az, hogy az áfa felszámítása mellett beszerzett járműveket neki is áfa felszámítása mellett kell értékesíteni? Az APEH-árverés keretében beszerzett autókról számlát nem kap, csak a befizetés és az árverezési jegyzőkönyv áll a könyvelés rendelkezésére. Helyes-e ez így? A tevékenységéhez (ami így vegyes, normál és viszonteladói adózás) kapcsolódó beszerzések (pl. könyvelési díj, ügynöki jutalék, tárolási díj) áfája levonásba helyezhető-e? A Közösségen belüli értékesítés tekintetében az Áfa-tv. alapján elfogadható az a gyakorlat, hogy a szerződésben magyarországi teljesítés van, a számlázás áfa felszámítása nélkül, a kiléptetést alátámasztó CMR kiállítására csak hónapokkal később kerül sor? Tehát az árut a Közösség más tagállamába kiszállítják, csak nem a számla szerinti teljesítés időpontjában.

Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? - Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. - Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. - Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. - Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). - Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). - Fuvarozás, havi elszámolással.

Kérdés: Társaságunk termékügyletekhez kapcsolódó speditőri tevékenységet (fuvarokmányolás, árutovábbítás megszervezése, vámkezelés előkészítése stb.) lát el Magyarországon. Kizárólag a termékügyletekben részt vevő fuvarozókkal állunk szerződéses kapcsolatban (ők a megbízóink), szolgáltatást kizárólag feléjük végzünk, számlát is nekik állítunk ki. Tekintettel arra, hogy megbízóink között találhatóak belföldi, más uniós tagállambeli, illetve az Unión kívüli adóalanyok is, kérdésünk, hogy tevékenységünk után hol keletkezik adófizetési kötelezettségünk, illetve egyes esetekben (például ha a megbízó fuvarozónk termékexportban vagy termékimportban közreműködik) vonatkozik-e tevékenységünkre az áfa alóli mentesség?