42 cikk rendezése:
1. cikk / 42 Helyi adó számításánál alkalmazható módszer
Kérdés: Hipa-számítás kapcsán kérném a segítségét. Adott egy teherfuvarozással foglalkozó kft., amelyik a helyi adóját a komplex megosztásos módszerrel állapítja meg. Székhelye „A” városban van, telephelyei pedig „B” és „C” városokban. „A” és „B” városban 2% a helyi adó mértéke, „C” városban viszont mentesség van. A kft.-nek 90 munkavállalója van, ebből 60 tgk.-sofőr. A székhelyen nem végez bevételszerző tevékenységet, ott székhelyszolgáltatást nyújtónak van bejegyezve. „B” városban található meg a telephely és az iroda, de ezt szívességi alapon használja (másik kft. a tulajdonos). Itt folyik az autók szervizelése és az adminisztrációs munka, fuvarszervezés. Ez a központi ügyintézés helye a munkavállalók munkaszerződése szerint. „C” városban van a tgk.-k többségének a tárolási helye a forgalmi engedélyek és a fuvarozói engedélyek alapján. Itt egy üres területet bérel a cég. Hogyan szabályszerű a helyi adó számítása, 1-es vagy 2-es technika szerint, vagy esetleg más módszert kellene alkalmazni?
2. cikk / 42 Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata
Kérdés:
Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?
3. cikk / 42 Mikor adható a háromezer forintos belföldi napidíj?
Kérdés: Egy csomagszállítással foglalkozó vállalkozás (fő tevékenysége: 5320 '08 Egyéb postai, futárpostai tevékenység) hat órát meghaladó munkavégzés esetén a gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott alkalmazottai részére fizethet-e 3000 forint adómentes napidíjat? A gépkocsivezetők teljes munkaidejük alatt a csomagokat szállítják. Van, aki városon belül, és van, aki 2-3 város, település között végzi a munkáját naponta. Úgy értelmezzük, hogy a csomagszállítás az áruszállítással egy tekintet alá eső tevékenység, hiszen a dolgozók gépkocsivezetőként ténylegesen egész nap csak ezt a tevékenységet végzik. A munkavégzés 3,5 tonna alatti teherbírású gépjárművekkel történik. Kifizethető-e ebben az esetben a 3000 Ft-os napidíj, és az Szja-tv. 3. melléklete II./3. pontja szerinti, igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül? Számít ebben az esetben, hogy a dolgozó lakhelye, tartózkodási helye hol van? Esetlegesen ugyanabban a városban van, ahol egész nap végzi a futárpostai tevékenységét? Összefoglalva: Ebben az esetben adható-e a 3000 Ft napidíj adómentesen?
4. cikk / 42 Vevőkijelölés adóvonzatai nyílt végű lízingnél
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. A vételi jog ilyen ingyenes átengedésének milyen adóvonzatai vannak?
5. cikk / 42 Saját gépkocsi használatának költségtérítése
Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
– A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
– a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
– a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
– A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
– a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
– a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
6. cikk / 42 Gépkocsihasználat könyvelése
Kérdés: Munkavállalóink részére saját gépkocsi használatára kétféle költségtérítést fizetünk: egyrészt a napi munkába járásra vonatkozóan 15 Ft/km összegben (lakóhely-munkahely távolság alapján), valamint kiküldetési rendelvény alapján (jogszabály szerinti mértékű költségtérítés). Hogyan kell a fentieket könyvelni?
7. cikk / 42 Bizományosi vagy ügynöki tevékenység
Kérdés: Cégünk használt gépjármű kereskedésével is foglalkozik. Ugyanakkor megkeresett minket egy régi ügyfelünk, bizományosi konstrukcióban bízna meg minket azzal, hogy a cége tulajdonában lévő személygépkocsit adjuk el egy harmadik félnek. Nyilván ezt jutalék ellenében végeznénk el. Nem tudok különbséget tenni alapvetően a bizományosi konstrukció és az ügynöki kereskedelem között. Acégünk nem venné meg a szóban forgó személygépkocsit a megbízótól (tehát az eladó cég nem számlázná ki nekünk adómentesen az autót), és ezáltal mi sem értékesítenénk azt egy harmadik félnek (számlával). Cégünk keresne vevőt az autóra, és összehozná az eladót a vevővel. Ha jól értelmezem a bizományosi ügylet lényegét, ebben az esetben nem bizományosi ügyletről lenne szó (hiszen ott a megbízó eladja a bizományosnak az ingóságot, majd a bizományos számlával továbbértékesíti azt), hanem közvetítői szerepünk lenne a folyamatban, amelyről (áfás adóalanyként) áfás jutalékszámlát állítanánk ki a megbízó felé. Jól gondolom?
8. cikk / 42 Műszaki vizsgáztatás igazgatási szolgáltatási díjának továbbhárítása
Kérdés: Egy kft. személygépkocsik műszaki vizsgáztatását végzi engedéllyel, szerződése van erre a hatósággal, ugyanakkor, akik odaviszik a gépkocsit, megrendelőt írnak alá. A hatóság számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző kft. felé, majd a kft. a megbízója felé továbbszámlázza a hatósági díjat a saját díjával együtt. A hatósági díj elszámolólap alapján minden hónapban mint egyéb ráfordítás könyvelésre kerül, mert ezt átutaljuk a hatósághoz. Ezen összeget levontuk az iparűzési adó alapjából, mivel ez a bevételben is szerepel. Elfogadható-e ez az elszámolás, mivel az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a ráfordításként könyvelt összeggel, ugyanis az már benne van a bevételben?
9. cikk / 42 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
10. cikk / 42 Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?