11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Egyéni vállalkozónál a fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: Árufuvarozó egyéni vállalkozó tehergépkocsit szerzett be, zárt végű lízing konstrukcióban, 4 éves futamidővel. Indulás 2023. november, a teljes bekerülési értéke nettó 32 millió Ft. Az első lízingdíjat pénzügyileg rendezte 2023. novemberben. 2022. évben 40 millió fejlesztési tartalékot képzett, ezt szeretné feloldani a 2023. évi tehergépkocsi-beszerzéssel. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési értékkel szerepel. A fejlesztési tartalékot a teljes bekerülési értékkel oldhatja fel, vagy csak annyi összeggel, amelyet pénzügyileg rendezett?
2. cikk / 11 Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása
Kérdés:
A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?
3. cikk / 11 Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata
Kérdés:
Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?
4. cikk / 11 Lízingelt személygépkocsi bekerülési értéke
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi bekerülési értékét?
5. cikk / 11 Le nem vonható áfa könyvelése
Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?
6. cikk / 11 Téli gumi, tetőcsomagtartó elszámolása
Kérdés: A társaság 4 db téli gumit vásárolt szereléssel. A számlán a gumi és a szerelés különböző sorokon szerepel. Ez szolgáltatás vagy termékbeszerzés, vagy esetleg a két sort külön könyveljük? Jól gondoljuk, hogy ez esetben az áfa még 50%-ban sem vonható le? A személygépkocsihoz vásárolt tetőcsomagtartó esetében – mivel különálló termék – jól gondoljuk, hogy nem vonható le az áfa?
7. cikk / 11 Elektromos autók áramdíjának könyvelése
Kérdés: A céges elektromos autók használatához felszerelt mérőóra alapján kapott számlában felszámított áram üzemanyagköltség vagy áramdíj? Amennyiben a cég az autó magáncélú használatát (is) engedélyezi, és nem kéri a felmerült költségeinek a megtérítését, abban az esetben is anyagköltség, vagy az már személyi jellegű juttatás? Belső szabályzat csak a maximálisan magáncélra megtehető kilométert korlátozza, nincs útnyilvántartási kötelezettség.
8. cikk / 11 Zöld rendszámú személygépkocsi adókedvezménye
Kérdés: Ügyfelem 2020 júliusában zöld rendszámos személygépkocsit vásárolt. Az autóvásárlással kapcsolatosan beszerezte a kormányrendelet szerinti igazolást, amely alátámasztja, hogy a beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, ami a társaságiadó-kedvezmény igénybevételéhez szükséges. A ténylegesen beszerzett energiatakarékos autó, valamint az árajánlatban megjelölt nem energiatakarékos autó beszerzési ára közötti különbséget szeretnénk igénybe venni mint adókedvezményt. Az első kérdésem az, hogy ezt a kedvezményt az árajánlat alapján is igénybe lehet venni, vagy kell, hogy legyen már meglévő üzemeltetett személygépjármű a cégben? A második kérdésem, ha az autó pénzügyi lízing keretében került beszerzésre, ahol az autó nettó áron kerül be a könyvekbe, és az áfa egy része levonható a lízing futamideje alatt, a kedvezmény alapja a nettó (nyilvántartásba vett elszámolható költség alapja) árak alapján kerül megállapításra? Ügyfelem arra hivatkozva, hogy a személyautó-beszerzés áfamentes, nem igényelhető rá vissza az áfa, a bruttó árak alapján szeretné a kedvezményt igénybe venni, ami így a különbözet áfaösszegével magasabb. Az eszköz a könyvekben nettó áron szerepel.
9. cikk / 11 Beruházás költsége saját munkavállalónál
Kérdés: Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás díjai, közvetlen költségei. Aberuházás megvalósítása érdekében saját munkavállalói jogviszonyban álló műszaki ellenőröknek a bér és bérjárulékon felül milyen egyéb közvetlen költsége számolható el (pl. cafeteria, kiküldetési költség, telefon, üzemanyag stb.)? Egyúttal kérdés, hogy a kizárólag beruházással foglalkozó munkavállalók (ideértve az ingatlanfejlesztési projekten dolgozó igazgató, menedzserek, asszisztensek) bérköltsége aktiválható-e az adott ingatlanra?
10. cikk / 11 Nyílt végű pénzügyi lízing áfája
Kérdés: Áfamentes betéti társaság nyílt végű pénzügyi lízinggel szerez be személygépkocsit. A kérdés a le nem vonható áfára vonatkozik. Helyes-e az az eljárás, ha a bt. a gépjárművet a nettó értéken (azaz áfa nélkül) veszi nyilvántartásba, és a havi törlesztőrészletekről szóló számlában szereplő áfaösszeget teljes egészében egyéb ráfordításként számolja el? Vagy – mivel az áfa teljes egészében nem levonható – az a bekerülési értéke része? Példa: gépkocsi nettó ára 3.500.000 Ft, 27% áfával növelt ára 4.445.000 Ft. A számla a törlesztőrészletről nettó 50.000 Ft, áfa 13.500 Ft, kamat 15.000 Ft. Nyilvántartásba vétel: T 16 – K 44: 3.500.000 Ft. Törlesztőrészlet-számla könyvelése: T 44 – K 45: 50.000 Ft; T 86 – K 45: 13.500 Ft; T 87 – K 45: 15.000 Ft. Vagy a nyilvántartásba vétel: T 16 – K 44: 4.445.000 Ft. Törlesztőrészlet-számla: T 44 – K 45: 63.500 Ft, T 87 – K 45: 15.000 Ft. Mindkét esetben a futamidő végén a 44 egyenlege nulla lesz, viszont nem azonos a gépkocsi nyilvántartási értéke, és így az elszámolt értékcsökkenés összege sem. Melyik eljárás a helyes?
