Fióktelep által használt személygépkocsi

Kérdés: Német vállalat magyarországi fióktelepe az "anyavállalat" tulajdonában álló személygépjárműveket használ, azokkal kapcsolatban üzemanyagköltsége, szervizköltsége keletkezik. Hogyan számolja el ezeket a költségeket az "anyavállalat", illetve a fióktelep? Szükséges-e bérleti díjat megállapítani és számlázni a német vállalat és annak fióktelepe között? Esetleg elegendő az értékcsökkenési leírást a magyar fióktelepnél kimutatni költségként? Keletkezik-e, és ha igen, milyen esetekben cégautóadó-fizetési kötelezettség a magyar fióktelepnél?
Részlet a válaszából: […] ...ha az külföldön merült fel, természetesen a fióktelep nevére szóló számla alapján.A német vállalat tulajdonát jelentő személygépkocsik használatával a magyar fióktelep a külföldi vállalkozás szolgáltatását veszi igénybe, és ennek a szolgáltatásnak ára van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira. A személygépkocsi nettó értékéről megkapta a számviteli bizonylatot. Az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódóan kerül felszámításra az áfa, amely áfa nem vonható le. A személygépkocsit a kapott számviteli bizonylat alapján nettó értéken, vagy az óvatosság elve alapján áfával növelt értéken vesszük fel a nyilvántartásba? Mivel az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódó áfa eltérő a futamidő alatt, az egyéb ráfordításként elszámolt áfát időbelileg el kell-e határolni? 2008. évben az áfával vagy áfa nélküli aktiválás a cégautóadóhoz való besorolást is befolyásolhatja.
Részlet a válaszából: […] ...átadásakor a lízingbe vevő beszerzésként (beruházásként) kell,hogy elszámolja nyílt végű pénzügyi lízing esetében is. A személygépkocsi bekerülési értéke a számlázott ellenérték(zavaró, hogy a kérdésben nettó érték szerepel, mivel a nettó érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Operatív lízing vagy bérlet

Kérdés: A kft. nettó 6 millió forint értékű tehergépkocsit bérel operatív lízing keretében 6 év időtartamra. A szerződésben rögzítették, hogy a futamidő végén az eszközt vissza kell szolgáltatni a bérbeadónak, a bérlő annak a tulajdonjogát nem szerezheti meg. A bérbeadó az első alkalommal ún. emelt összegű bérleti díjról 600 ezer forint + áfa értékű számlát bocsátott ki, a további bérleti díjról szóló számlák 86 ezer forint + áfa értékűek. Minősíthető-e ez a szerződés bérletnek? Az első emelt összegű számla elszámolható-e bérleti díjként? Ha igen, akkor egy összegben, vagy időbeli elhatárolással? Az emelt összegű bérleti díjként számlázott érték áfatartalma levonásba helyezhető-e a számlán megjelölt teljesítési időszakban?
Részlet a válaszából: […] A magyar jog nem ismeri az operatív lízing fogalmát. Azoperatív lízing – a gyakorlat szerint – olyan lízing, amely nem minősülpénzügyi lízingnek. A kérdéses esetben valójában az operatív lízing nem más,mint a sajátosan értelmezett bérlet. Számviteli, adózási szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.