Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték. Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek – amelyben a vagyonszerző tagsági viszonyt szerzett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...álló vagyoni betét aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. A kérdésből az sejlik fel, hogy a vevő megszerzi a gazdasági társaság vagyoni betétjének egészét. [Amennyiben a vevő vagy a vevő és az Itv. 18. § (4) bekezdés szerinti más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból indulunk ki, hogy a kérdés szerinti gazdasági társaság kft.A Gt. 158. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőkét a társaság törzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az Szt. szerinti, az előző üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...is tekintettel kelllenni.Az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapjánrendkívüli bevételként kell kimutatni az átalakult gazdasági társaságtulajdonosánál (tagjánál) a kiválással létrejött társaságban szerzettrészesedés bekerülési értékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de mi ezt 3 millió Ft-ért vettük. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell a könyvekben nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a gazdaságitársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés (ilyen az üzletrészis) bekerülési értéke vásárláskor a kft. üzletrészéért fizetett ellenérték(vételár). Ez a főszabály! Ha azonban az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Biztosíték ellenében kölcsön

Kérdés: 2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...taggal szemben, és külön kell foglalkozni a kölcsöntfelvevő tag személyijövedelemadó- és egyéb kötelezettségével.Kezdjük a gazdasági társaságnál történő elszámolást! A magánszemélynek nyújtott kölcsön könyvelése: T 364 – K 386(az 50 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő tőkeleszállítása esetén – az arány megtartásával – csökkenteni szeretnénk a saját tőke részét képező eredménytartalékot is. Az eredménytartalék terhére történő tőkekivonással a Számviteli Levelek 41-42. számában, a 808. kérdésre adott válaszban foglalkoztak már. Az eljárás menete világos, a fizetendő szja-t illetően csupán egy utalás van az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdésére. Helyes-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelméből történt vagyoni betétjének részben vagy egészben történő visszafizetése valósul meg. Idetartozik az az eset is, amikor a gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, hanem eredménytartalékba helyezik, és csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.