A határ túloldalán bérelt raktár

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti, hogy állandó jelleggel rendelkezik az adott tevékenység nyújtásához szükséges humán és technikai erőforrásokkal. Amennyiben a gazdasági társaság saját maga egy önálló raktárt, vagy egy olyan raktárrészt bérel, ami kifejezetten neki van fenntartva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Szt. változása – Rendkívüli tételek megszüntetése

Kérdés:

Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?

Részlet a válaszából: […] ...nemcsak egy szervezetnél végzik ezen tevékenységüket, a változások ezen köre az, amellyel – valamilyen formában – minden könyvelő, a gazdasági társaságok többségének a vezetője találkozni fog. Ezért – a rendkívüli tételek egyik elemét kiemelve – mutatjuk be a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] ...olyan tevékenység, amelyet csak hitelintézet, pénzügyi vállalkozás végezhet, illetve lakossági körben a pénzváltók. Más szervezet, gazdasági társaság nem, legfeljebb esetenként. Ezért még a forintban meghatározott osztalék, osztalékelőleg euróban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Kis- és középvállalkozás meghatározása

Kérdés: Kérdésem az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségre irányul kapcsolt vállalkozások esetében. Mivel 2011. dec. 31-ig nem kellett összevontan vizsgálni a járulékfizetési kötelezettséget, de évek óta kapcsolt vállalkozások, ha együtt nézzük a 2010. és 2011. évi mérlegfőösszegeket és az árbevételt 2011. dec. 31-én, valamint a foglalkoztatotti létszámot – a létszám 50 fő alatt van, a mérlegfőösszeg együtt vizsgálva 10 millió euró alatti, az árbevételük együttesen 230 ezer forinttal lépi túl a 10 millió eurót –, 2012. januártól van-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettségük? Három vállalkozást érint, akik kapcsolt vállalkozások. A vélemények megoszlanak arról, hogy 2012-től vagy csak 2013-tól van-e járulékfizetési kötelezettségük. Mindhárom vállalkozást érinti a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. A megfogalmazásból következően 2012. január 1-jével oly módon kell a vállalkozás méretét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Innovációs járulék

Kérdés: A szlovén cég 2011 februárjában Magyarországon alapított kft.-t, amely kereskedelmi tevékenységet folytat. 2012-től itt kell-e innovációs járulékot fizetnie a kft.-nek? A szlovén céget, mint alapítót, bejelentettem kapcsolt vállalkozásként.
Részlet a válaszából: […] ...XC. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozik a belföldi székhelyű, az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Így a kérdés szerinti kft. is, függetlenül attól, hogy szlovén cég alapította.A (2) bekezdés szerint nem tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Innovációs járulék fizetési feltételei

Kérdés: Immáron a 3. cégem fut bele az innovációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatos ellenőrzésbe. Az alapjogszabály szerint a kisvállalkozások mentesek a járulék fizetése alól. Az egyik cégemnél a létszám ugyan 52 fő, de az árbevétele mindössze 300 millió Ft, ami messze elmarad a 10 millió eurós értékhatártól. Ennek ellenére a revizor szerint fizetési kötelezettség áll fenn. Nekem az a véleményem, hogy a két feltétel egyidejű fennállása esetén kell innovációs járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […]  Nem tudjuk megerősíteni a kérdező álláspontját.A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényértelmében nem tartozik a törvény hatálya alá, így innovációsjárulék-fizetésikötelezettsége sem áll fenn a kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Tehergépkocsi-vezető külföldi napidíja

Kérdés: Az Szja-tv. 28. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet ír arról, hogy külföldi kiküldetés címén származó bevételből napi 25 euró összeg adómentes a nemzetközi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként, illetve árukísérőként foglalkoztatott külföldi kiküldetés címén bevételt szerzett magánszemélynél. A foglalkoztatott személy fogalmának pontosítását az Szja-tv. 28. §-ának (4) bekezdése tartalmazza. A kérdésem: egy cég saját teherautóval rendelkezik, mellyel saját késztermékeit fuvarozza a megrendelőhöz külföldre (másnak, más megbízásából nem végezhet fuvarozási tevékenységet, fuvarozási engedélyre nincsen szüksége), a tehergépkocsi-vezető munkaviszonyban áll a vállalkozással. Fizethető-e ebben a tevékenységben külföldi kiküldetés címén a tehergépkocsi-vezetőnek napidíj, a napi 25 euró adómentes összeg figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] ...járművek üzemben tartásáról a 89/1988. (XII. 20.)MT rendelet hatálya azokra a jogi személyekre, jogi személyiséggel nemrendelkező gazdasági társaságokra és természetes személyekre terjed ki, akika) a Magyar Köztársaság területén közúti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Innovációs járulék vállalatcsoportnál

Kérdés: Cégcsoportba tartozó vállalkozás esetén melyek az innovációs járulék számításának elvei? A vállalkozás leányvállalat, kapcsolódó vállalkozással rendelkezik, a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, árbevétele, illetve a mérlegfőösszeg nem éri el a 10 millió eurót. Anyavállalatának foglalkoztatotti létszáma 62 fő, árbevétele 13 millió euró. A leányvállalatnál a besorolásnál egyedi adatait elegendő figyelembe venni? Az anyavállalat besorolását hogyan befolyásolják leányvállalatának az adatai?
Részlet a válaszából: […] ...Kta-tv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény hatályaalá a belföldi székhelyű gazdasági társaságok tartoznak, a (2)-(3) bekezdésbenfoglaltak kivételével. A kérdéshez kapcsolódóan a (2) bekezdésben foglaltakatindokolt megvizsgálni.Nem tartozik a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Innovációs járulék fizetése kis- és mikrovállalkozásnál

Kérdés: Innovációs járulék fizetésére kötelezett-e a társaság 2006-ban, ha a létszám 2004. december 31-én 49 fő, 2005. január 1-jén 42 fő, 2005. december 31-én 48 fő, 2006. január 1-jén 44 fő, az éves árbevétel 2004-ben 2 682 740 E Ft, 2005-ben 2 527 300 E Ft, a mérlegfőösszeg 2004. december 31-én 881 221 E Ft, 2005. december 31-én 992 700 E Ft? Hány év adatait kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2004. éviXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk-tv.) 3. § (2)-(3) bekezdése szerint kis-vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. A Kk-tv. 3. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján:– kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint, ha a tárgyi eszközt, azimmateriális jószágot a kötelezettség teljesítésére, vagy csereszerződéskeretében, vagy gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történőleszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2