10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Kölcsön kompenzálása osztalékkal
Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
2. cikk / 10 Jegyzett tőke és a könyvvezetés pénzneme
Kérdés: Egy 2018-ban alapított gazdasági társaság a létesítő okiratában forinttól eltérő devizanemben (EUR) állapította meg a jegyzett tőkéjének összegét, mely devizanem szerint került bejegyzésre a társaság törzstőkéje. A létesítő okiratban nem került megjelölésre a könyvvezetés pénzneme, de taggyűlési határozatban pénznemként a forintot jelölték meg, és ebben is könyveltek, forintban állították össze a beszámolót is. A 2019. 01. 01-jétől hatályos számviteli törvény módosítása rendelkezett arról, hogy a könyvvezetés pénznemének azonosnak kell lennie a cégbíróságon bejegyzett tőke pénznemével. A társaság a forintban történő könyvelés mellett maradna. Első ha a társaság 2020-ban forintra módosítja a jegyzett tőke devizanemét, akkor a korábbi években forintban beadott beszámolóit kell bármilyen formában és okból módosítania? Ha igen, milyen formában és határidőkkel? Második ha nem módosítják a jegyzett tőke devizanemét, át kell térni az euróban történő könyvvezetésre? Ha igen, milyen dátummal? Mi a teendő a korábbi évek forintban beadott beszámolóival, adóbevallásaival?
3. cikk / 10 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
4. cikk / 10 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
5. cikk / 10 Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába
Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
6. cikk / 10 Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból
Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
7. cikk / 10 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalékelőleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
8. cikk / 10 Beolvadás esetén osztalékkifizetés
Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
9. cikk / 10 Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél
Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
10. cikk / 10 Tőketartalék emelése
Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?