8 talált cikk a kötelezettség , vállalkozási tevékenység , térítés , szerző , halasztott bevétel kifejezésre

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?

Kérdés: A gazdasági társaság egy másik – vele szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságnak ingyenesen átadott 100 E Ft feletti egyedi értékű tárgyi eszközöket, amivel a közöttük meglévő szolgáltatásnyújtást kívánja segíteni. Az ingyenesen kapott eszközöket a számvitelben hogyan kell elszámolni az átvevőnél?

Kérdés: Társaságunk vele szerződéses viszonyban lévő társaságtól ajándékba kap szerződés szerint számítástechnikai eszközöket. Mi a helyes számviteli elszámolása, és kapcsolódik-e hozzá a megajándékozottnál bármilyen adókötelezettség és/vagy adóalap-módosító tétel?

Kérdés: Az általunk könyvelt egyesület közhasznú, kettős könyvvitelt vezető, vállalkozási tevékenységet nem folytató civilszervezet, amely 2012. évben adományba kapott egy lakóházat a hozzá tartozó telekkel, ajándékozási szerződés alapján, forgalmiérték-meghatározással. Az ingatlanban a cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan népfőiskolát szeretnének létrehozni. A tárgyévre az ingatlant a szerződésben meghatározott összegben rendkívüli bevételként, a közhasznúsági eredménykimutatásban az egész összeget az adományoknál kell szerepeltetnünk, vagy pedig halasztott bevételként elhatárolva, évente az értékcsökkenési leírás összegével egyezően kerül elszámolásra rendkívüli bevételként?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.

Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?

Kérdés: Tartozásátvállalással kapcsolatos jogértelmezésüket kérem aktualizálni. 2010. január 1-jétől a Tao-tv. nem tartalmazza a 7. § (1) bekezdésének ly) pontját és a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontját, amely szerint, amelyik társaságtól átvállalták a kötelezettségét, az csökkenthette, amelyik pedig átvállalta, az növelte a társasági adó alapját. Kérdésem, van-e még más adó-, számviteli és illetéktörvénnyel kapcsolatos változás, amely érintheti az ilyen ügyletet lebonyolító kapcsolt vállalkozásokat?

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?