Melléképületből irattár kialakításához hozzájárulás

Kérdés: Egy kft. hosszú ideje tulajdonosa egy épületnek, amelyet bérbeadással hasznosított. Az ingatlan udvarán áll egy olyan "építmény", amelynek nem volt szilárd épített oldalfala, teteje hullámpalából készült, csak lomok tárolására szolgált. Ez az "építmény" korábban nem szerepelt ingatlanként a társaság nyilvántartásában. Ebben az évben a főépület bérlője jelezte, hogy szüksége lenne még területre, ahol iratok tárolását meg tudná oldani. A bérbeadóval megegyeztek (írásbeli szerződés is készült), hogy az "udvari építményt" teszik irattárolásra alkalmassá. A szerződés szerint az irattár leendő bérlője az átalakítás költségeinek 50%-át megtéríti a tulajdonos számára. A fentiekben leírt helyiség kialakítása megtörtént (tetőfelújítás, lakatosmunkák, hőszigetelés), a bérlő kifizette a felmerült költségek felét. Helyesen járunk-e el a következő könyveléssel? Az udvari építmény irattárolás céljára történt kialakításának költségeit aktiváljuk, tehát ez lesz a bruttó érték. A bérlő által fizetett összeget egyéb bevételként számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] ...csak közelítésnek tekinthető. Először is, a felmerült költségeket 100%-ban beruházásként kell elszámolni. A rendeltetésszerű használatbavételkor (jelen esetben a bérbeadáskor) pedig a megvalósult beruházást az épületek között állományba kell venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...is következik. Ezért a munkagép beszerzését az "A" társaságnál kell befejezetlen beruházásként kimutatni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, és átvezetni a tárgyi eszközök megfelelő számlájára (131. vagy 141. számla).A munkagép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...költségeit – mint minden tárgyi eszköz beszerzésének a költségeit – a beruházás számlán gyűjti és mutatja ki. A rendeltetésszerű használatbavételkor az épületet üzembe helyezi, megállapítja az épület bekerülési értékét, és ezen értéken, mint bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...áfát a lízingdíjtól elkülönítetten indokolt pénzügyileg rendezni!)A lízingbe vevő a lízingelt tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, az eszköz üzembe helyezésekor meghatározza a hasznos élettartamot (jellemzően a futamidővel azonosan), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.