Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
Részlet a válaszából: […] ...vett tárgyi eszközök pótlása, felújítása esetén:= a bekerülési érték könyvelése: T 161, 162 - K 455,= rendeltetésszerű használatbavételkor először átadása (eladása) az önkormányzatnak: T 311 - K 961, 467, piaci (legalább könyv szerinti) értéken, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Ültetvény felújításának kivezetése, értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemélyektől bérelt külterületi földterületen ültetvényt telepített, a területen lévő tanyát 2005-ben és 2013-ban felújította és bővítette. Az építés és felújítás saját rezsis beruházás keretében valósult meg, de használatbavételi engedély egyelőre nincsen. A termőföld magánszemély tulajdonosai értékesíteni szeretnék a földterületet, amely a földhivatal nyilvántartásában kivett tanya és gyümölcsös megnevezéssel szerepel. A földterület értékesítésével a gazdasági társaság a gyümölcstermelési tevékenységét megszüntetni kényszerül, és az érintett eszközöket a könyvekből ki kell vezetni. Az átadás milyen formában történhet és milyen adóvonzattal? Értékesítés esetén az ültetvényt ültetvény telepítésére irányuló szolgáltatásként kell számlázni? Az épületfelújítás, -bővítés használatbavételi engedély hiányában hogyan számlázandó? Kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdésében leírtakat?
Részlet a válaszából: […] ...felújítását, bővítését a társaság nem vezettette át a földhivatali nyilvántartáson, a 10-15 éve használt épületnél hiányzik a használatbavételi engedély. Nyilvánvalóan ennek az összes hátrányát a kérdező társaságnak kell viselnie.A használatbavételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

200 ezer Ft alatti eszközök nyilvántartása

Kérdés: 2021. 01. 01-től a beruházási és felújítási nyilvántartás során a 200 ezer Ft egyedi értékű tárgyi eszközök mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól (1995. évi CXVII. törvény 5. sz. melléklet). Mi a helyzet a vagyoni értékű jogoknál? A társasági adó alá tartozó vállalkozásokra is van hasonló rendelkezés? Én sajnos nem találtam. Ha van, szíveskedjenek közölni a pontos paragrafust!
Részlet a válaszából: […] ...– az Szt. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető vállalkozóknál – az elszámolás egyszerűsítése a rendeltetésszerű használatbavételhez kapcsolódhat akkor, ha a bekerülési értéket értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...számlázott értéket beszerzésként (beruházásként) számolja el: T 161 – K 448. Előfordulhat, hogy a lízingtárgyat (például gépet) a használatbavétel előtt alapozni, szerelni kell, és ezt a lízingbevevő végzi el, akkor annak a költségeivel a bekerülési értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéken (operatív lízing esetén áfa nélkül): T 161 – K 448,= a lízingelt személygépkocsi üzembe helyezése a rendeltetésszerű használatbavételkor: T 142 – K 161,= a lízingelt személygépkocsi terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása: T 571...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Eredeti állapot helyreállítása

Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...költségeit – mint a saját előállítású eszközök aktivált értékét – beruházásként kell elszámolni, mivel a rendeltetésszerű használatbavétel megtörtént (a vevő feltételezhetően a lakóingatlant használta), azt az épületek között a társasházi tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Nyílt végű pénzügyi lízing az időbeli elhatárolások között

Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...végű pénzügyi lízinggel kapcsolatosan– az állományba vételt is beruházásként elsődlegesen (T 161 – K 448), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor a járművek közötti állományba vételt (T 132 vagy T 142 – K 161);– és el kell számolni a gépjármű terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Eszközbeszerzés anyagköltségkénti elszámolással!?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni, legfeljebb az egy éven belül elhasználódókat (ami viszont nem minősül tárgyi eszköznek). Az anyagköltségkénti elszámolás használatbavételkori elszámolást igényel. Ez esetben viszont nem dokumentált az a – támogatási szerződésekben jellemzően előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Értékcsökkenési leírás a kiva hatálya alatt

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás kiva hatálya alatt beszerzett tárgyi eszköze értékcsökkenésének elszámolásával, könyvelésével kapcsolatban. Az értékcsökkenést az Szt. szerint kell elszámolni, vagy egy összegben? Ha visszatérünk a társasági adó hatálya alá, ezen eszközök nem számolhatók el?
Részlet a válaszából: […] ...a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz esetében is a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjától az Szt. 52. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján értékcsökkenési leírásként (az eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Fejlesztési tartalék, beruházás értékesítése

Kérdés: A fejlesztési tartalékot előrehozott értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Az érintett beruházás üzembe helyezésének időpontjától az Szt. szerint elszámolt értékcsökkenési leírásnak megfelelő összeg a társasági adó alapját növeli. Hogyan kell eljárni, ha a fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást még az üzembe helyezést megelőzően vagy azt követő egy-két éven belül eladták?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredményt (a bekerülési értékcsökkentve a már elszámolt értékcsökkenési leírással, amellyel arendeltetésszerű használatbavételt követően már növelte az adó alapját), és afenti indok alapján nincs lehetőség az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.
1
2