19 talált cikk a beszerzési érték , készlet , értékesítés , szerződés , használatbavétel kifejezésre

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.

Kérdés: Van egy budapesti ingatlanunk, amin fejlesztést hajtunk végre. A belvárosi telken lévő épületegyüttes tulajdonképpen két épület: az egyiket teljesen lebontjuk, a helyén és a telek további beépítetlen részén felépítünk két vadonatúj épületet, amiben lakások lesznek, amiket eladunk. A másik régi épületet pedig teljesen felújítjuk. Az egyik generálkivitelező végzi a bontást és a mélyépítést, a másik pedig felépíti a két házat, és felújítja a megmaradó épületet. Az engedélyek rendben vannak, az áfakérdést már tisztáztuk az adószakértőkkel. Számviteli jellegű kérdéseinkre szeretnénk válaszokat kapni:
1. Jó megoldás-e, ha az első fővállalkozó munkáját kettébontjuk? Ami bontás, az azért van, hogy a két épület megépülhessen. Így a bontás ellenértéke beruházás, de nem a telekre, hanem az új épületre, ám csak az egyikre, mert az oda épül, a másik új, az teljesen érintetlen területre. Vagy mehet egybe? Kell ezt bontani vagy sem?
2. Mélyépítés a két teremgarázshoz és a tárolókhoz szükséges. A két teremgarázsnak és valamennyi tárolónak külön helyrajzi száma lesz, külön adtuk el azokat. A mélyépítés tulajdonképpen ezeknek kell. Ha a teljes mélyépítést (vagy valamilyen bontás alapján azt, ami rájuk esik) a két teremgarázsra és a tárolókra számoljuk el, akkor ezek végül igen veszteségesek lesznek, de ez nem egy számviteli szempont.
3. A lebontott épületnek volt egy könyv szerinti értéke. Ezzel mi a teendőnk? Rendkívüli vagy terven felüli értékcsökkenés? Vagy selejtezés és leírás? Szembe lehet-e ezt állítani észszerűen valamivel, valamilyen teljesítménnyel, mivel a bontás valamilyen teljesítmény elérése érdekében szükséges? A két új épület ugyanúgy épül, de az egyiknél először bontani kell, plusz ez a könyv szerinti érték is itt van. Tehát, ha mindent külön veszünk, akkor az egyik új ház aránytalanul drágább lesz, pedig az egész egy projekt. Külön számoljunk, vagy terítsük mindkettőre?
4. Mi legyen a telek értékével? Azt megtanultuk, hogy ingatlan nincs telek nélkül, és azt külön kell nyilvántartani. Jelenleg a két új épület a telek kb. felét foglalja el, és ezekben az épületekben a mi tulajdonunk kb. 15 százalék lesz, minden mást eladunk. Kérdés, hogy ha eladjuk bármelyik lakást, amit mi építtetünk, akkor telket is eladunk vele? Ha igen, akkor mennyit? Milyen arányban számoljunk? Akkor ki kell vezetni a telek könyv szerinti értékéből annyit, és minden eladott lakás esetében ugyanígy. Végül is, ha eladunk minden lakást, kivezetjük, akkor nem igaz az, hogy a telek 100 százalékban a mi tulajdonunk marad. Vagy igaz?
Végül szeretnék általában véve egy szakértői iránymutatást kapni arra, hogy a lakások, a felújított másik épületben lévő irodák, teremgarázsok, tárolók, közös helyiségek stb. esetében a két fővállalkozó számláit, magát a beruházási teljesítményt hogyan próbáljuk szétszedni? Mennyire kell a mérhetetlenül aprólékos műszaki leírásokat figyelembe venni, mennyire lehetünk "nagyoltak"? A maradó ingatlant aktiválni kell, az eladandót kivezetni, de mindenképpen önköltséget kell számolnunk lakásra, irodára, garázsra, tárolóra, közös helyiségekre, mindezt a fentiekben leírtak (bontás, mélyépítés, két új épület) figyelembevételével. Jó lenne ebben egy gyakorlattal rendelkező szakember tanácsa, iránymutatása.

Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozunk. Az építkezést 2017-ben kezdtük el. Eddig előszerződések révén előleget (+ foglalót) kértünk vevőinktől. 65 százalékos készültségi foktól végszerződéseink vannak. A részletfizetéseket továbbra is előlegként számlázom és könyvelem. Mivel a ház minden lakása 2019-ben lesz birtokba adható, ha addig a vevő kifizette a teljes vételárat, akkor kerül sor a végszámlára, az árbevételkénti elszámolásra. Mivel részben saját, részben alvállalkozók bevonásával építkezünk, az eddig felmerült költségeket a saját termelésű készletek között befejezetlen termelésként tartom nyilván. A telek az áruk között szerepel. Helyesen jártam el?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a külföldről beszerzett és utána a lízingcégnek eladott, majd visszalízingelt tárgyi eszközt?

Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?

Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.