Használtan vásárolt ingatlan értékesítés céljából

Kérdés:

Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?

Részlet a válaszából: […] ...munkák hatására nem változnak, azok költségei az épület értékét kell, hogy növeljék. (Általános szabály, hogy a rendeltetésszerű használatbavétel előtt, itt az értékesítést megelőzően felmerült ráfordítások az épület bekerülési értékét növelik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Parkoló építése

Kérdés: 2018. év végén a kft. ingatlant vásárolt, amelyet – kisebb átalakítások után – 2019. évben rendeltetésszerűen használatba vett, majd irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A vezetés úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és épít egy másik parkolót is. Hogyan kell elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben? Az ingatlan értékében kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...még akkor is, ha az elkülönítetten nem szerepelt az adásvételi szerződésben.A vásárlást követően, a rendeltetésszerű használatbavételt megelőzően az épületen elvégzett kisebb átalakítások költségeivel az épület bekerülési értékét növelni kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Vagyonszerzési illeték értékesítés után

Kérdés: 2016-ban ingatlant vásároltunk. A vagyonszerzési illetéket 2017. év végén állapította meg a hatóság, 2017. év végén fizettük ki azt, és az ingatlant azóta már továbbértékesítettük. Ez esetben a vagyonszerzési illetéket hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ingatlant a saját tevékenységet szolgáló eszközként vásárolták, rendeltetésszerűen használatba vették, és a rendeltetésszerű használatbavételkor az ingatlanok között telekként, épületként, egyéb építményként állományba vették....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...első esetben az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján áfaköteles, és fordítottan adózik; ha az első rendeltetésszerű használatbavételtől 2 év már eltelt, akkor adómentes, ha a társaság az ingatlanértékesítést az Áfa-tv. 88. §-a alkalmazásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszából: […] ...De van kivétel, azaz adóköteles minden esetben az építési telek (telekrész) értékesítése, illetve ha az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént, de a használatbavételtől még két év nem telt el.Az ingatlan bérbeadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...Szt. az épület mellett elismeri külön tárgyi eszköznek az épületrészt is. Így külön-külön épületrészként kell a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni az épület irodarészét (az iroda nem üzemkörön kívüli ingatlan), illetve az épület üzem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Haszonélvezeti jog és ingatlan értékesítése

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot alapított a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra. Ez után az ingatlanon 150 millió forintos átalakítást valósított meg, az ingatlan üzletház lett. Ezt a ráfordítást a kft. idegen ingatlanon végzett beruházásként vette állományba, és értékcsökkenést számolt el utána. A kialakított üzletek egy részét a magánszemély, a többit a társaság bérbeadással hasznosítja. A bérlők egy része szeretné megvenni az általa használt üzlethelyiségeket. Az elképzelés az, hogy az üzletház társasházzá átalakítását követően a magánszemély értékesíti az egyes üzletek tulajdonjogát, a társaság pedig az egyes üzletekre jutó haszon­élvezeti jogot. A haszonélvezeti jog eladási értékének megállapításánál figyelembe kell-e venni az idegen ingatlanon végzett beruházás arányos részét, vagy azt külön tételben kell értékesíteni? Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése ingatlanértékesítésnek minősül-e, vonatkozik-e rá az Áfa-tv. mentessége, illetve adókötelessé tehető-e? Kell-e alkalmazni a két éven belüli értékesítés szabályait? A társasházzá alakítás után az analitikában is meg kell bontani az egyes üzletekre jutó idegen ingatlanon végzett beruházást, vagy az értékesítéssel arányosan elegendő azt kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...és ezen épület átalakítása 150 millióforintért valósult meg, amely valóban idegen ingatlanon végzett beruházás, és arendeltetésszerű használatbavétel után jogszerű az értékcsökkenési leíráselszámolása is, de csak akkor, ha az épület egészét a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Parkoló építése

Kérdés: 2009. év végén a társaság vásárolt egy ingatlant, amelyet – kisebb átalakítások után – 2010. 4. 1-jével üzembe helyezett, irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A társaság vezetése úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és kiépít egy másik parkolót a helyén. Hogyan helyes elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben elszámolni? Az ingatlan értékéhez hozzá kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...sem.Az előbbiekből következik, a második parkoló megépítésének aköltségeit beruházásként kell elszámolni, majd a rendeltetésszerűhasználatbavételkor a második parkolót is az építmények között a bekerülésiértéken kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Ingatlan adásvétele feltételekkel

Kérdés: A kft. ásványvíz-kitermelésre vásárolt az önkormányzattól bányaművelési ágba tartozó ingatlant. A vételár 4 millió forint, 400 ezer forint foglalót kellett fizetni. A vételár többi részét december 15-ig kell megfizetni. Az önkormányzat az adásvételi szerződés aláírása napjával a telket birtokba adja, a vevő jogosult ott – engedélyek birtokában – fúrásokat végezni. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja, hogy az ingatlan tulajdonjoga a vevő javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a vételár teljes összegű kifizetését követően. Addig az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye bejegyzésre kerül. Számlát az önkormányzat nem adott. Aktiválható a telek? Értékcsökkenés elszámolható? Egyáltalán kell számlát kibocsátani? Vagy nem kell, mert a telek értékesítése tárgyi mentes? Foglalóról sem kell számla? Ha minden sikerül, vagy ha nem sikerül, a kutatófúrások, a mérnöki munkák költségeit hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésben leírt telek, földterület akkor tekinthetőbányaművelésre igénybe vett földterületnek, teleknek, ha a földterület, telek ahasználatbavétel után elveszti telek jellegét (például a föld, a homok, a sóderkitermelése után a telek helyén bányató lesz!)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Beruházás bekerülési értékébe tartozó költségek

Kérdés: A társaságnak néhány ingatlan értékesítésén túlmenően egyéb értékesítése a társaság megalakulása óta nem volt. 2007-ben saját tulajdonú telkén bevásárlóközpont-építésbe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Ezenkívül van még egy fő kereskedelmi menedzser, egy fő projektmérnök, egy fő adminisztrátor. Az ő bérüket, illetve járandóságaikat el lehet-e a beruházás költségei között számolni? Másból a társaságnak most nincs bevétele, és már szervezik a következő bevásárlóközpont építését, közben kötik a leendő bérlőkkel a bérleti szerződést. Hozzárendelhető-e mindenki bére az adott beruházáshoz, vagy el kellene azt határolni?
Részlet a válaszából: […] ...A költségnemenként elszámolt költségből meghatározott időszakonként(legalább negyedévenként, továbbá a beruházás rendeltetésszerűhasználatbavételekor mindenképpen!) meg kell állapítani, hogy abból mennyi voltaz, ami az adott (a már megkezdett, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.
1
2