Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […] ...és a lakás alapterületéneknövelése esetén a jogerős használatbavételi engedéllyel, valamint az összegfelhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve ahasználatbavételi engedélyben megjelölt feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Ingatlan illetéke, építkezés áfája beolvadásnál

Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy jogutóddalszűnik meg a társaság társaságiforma-váltás, egyesülés (idetartozik abeolvadás) és szétválás (együttesen: átalakulás) esetén. Az átalakulással (azadott esetben beolvadással) létrejövő gazdasági társaság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Építési telek értékesítése a ráépített épülettel

Kérdés: Ügyfelem (magánszemély) nagy értékű, üres építési telket vásárolt 1998-ban. Épített rá egy lakóingatlant, használatbavételi engedélyt 2003-ban kért és kapott rá. Tárgyévben, 2007-ben értékesítette az ingatlant (telek és lakóépület). Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál mit kell a megszerzés időpontjának tekinteni: az építési telek vásárlásának időpontját (1998), vagy a lakóépület használatbavételének időpontját (2003)? Az ingatlan értékesítése során az adásvételi szerződésben külön feltüntette a telek és a lakóház értékét. Az eladási árból a telek értéke 45 százalékot képvisel. Van-e mód arra, hogy az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál külön kezelje a telek értékesítéséből származó jövedelmet (ebben az esetben lehet élni az 5 éven túli, évi 10 százalékos kedvezménnyel), és külön kezelje a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelmet (itt már nincs ilyen kedvezmény)?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályozás szerint szerzési időpontként a telekszerzési időpontját (1998) kell figyelembe venni, függetlenül a ráépítésidejétől, ennek figyelembevételével határozható meg az adókötelezettség. Ha azingatlan értékesítéséből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Lakásépítési támogatás

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
Részlet a válaszából: […] ...és lakás alapterületéneknövelése esetén a jogerős használatbavételi engedéllyel, valamint az összegfelhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve ahasználatbavételi engedélyben megjelölt feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: befejezetlen épület vásárlása

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság korábban használatba nem vett, befejezetlen épületingatlant vásárolt 2001. évben. Az épületingatlan használatbavételi engedélyét a hatóság a társaság tulajdonába került épületre az előző tulajdonos nevére szólóan adta meg. Érvényesíthet-e az adózó a Tao-tv. szerint adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv 1. §-ának (2) bekezdése szerint az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.