5 talált cikk a bérbeadás , ellenérték , telek , értékcsökkenés , hasznosítás kifejezésre

Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?

Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?

Kérdés: Önkormányzatok körében kialakult gyakorlat, hogy feladataik egy részét 100%-os tulajdonú gazdasági társaságok részére adják át. A feladatok finanszírozása eltérő módon, számla alapján dologi kiadásként, illetve havonkénti támogatás formájában pénzeszközátadásként történik. A feladat végrehajtásához szükséges tárgyi eszközöket is eltérő gyakorlattal biztosítják: haszonkölcsön-szerződés formájában (ingyenes használat), vagy üzemeltetésre átadás, vagy vagyonkezelésbe adás, térítés nélküli átadás, vagy bérleti díj formájában. Milyen feltételek mellett finanszírozható a "kiszervezett tevékenység" támogatásként, illetve hogyan értelmezhető az áfa­fizetési kötelezettség e tevékenység egészére (Áfa-tv. 65. §) a fenti megoldási módozatokban?

Kérdés: "A" társaság, mint védjegyjogosult, szerződés alapján a védjegyet egészében, határozott időre bérbe adja "B" társaságnak védjegyhasználati díj jogcímen. Az így számlázott díj – véleményünk szerint – áfaköteles. Minősíthetjük ezt közvetített szolgáltatásnak? Társasági adó szempontjából figyelembe kell-e vennünk, hogy az "A" és "B" társaságok 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai ugyanazon anyavállalatnak?