6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Bekerülési érték pótlólagos beruházásnál, felújításnál
Kérdés: A számviteli törvény 47. §-a szerinti bekerülési érték értelmezhető-e pótlólagos beruházásnál, felújításnál? A törvény a beruházás fogalomnál említi az üzembe helyezésig felmerült költségeket, mint a beszerzési érték részét. Üzembe helyezésként érthetjük a pótlólagos beruházás aktiválását is? Az épület állványozása kapcsán felmerült állvány- és területbérleti díj lehet a bekerülési érték része a felújításnál, a beruházásnál?
2. cikk / 6 Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás
Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
3. cikk / 6 Ingatlan bérbeadása magánszemély által
Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
4. cikk / 6 Épületfelújítás egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
5. cikk / 6 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
6. cikk / 6 Tenyészsertés bérbevételének elszámolása
Kérdés: Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?
