100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020-2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt? A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért – a terjedelem korlátozott voltára tekintettel – az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartott egyéb bevételt, amely eszközök 2022. VII. hó előtt aktiválásra kerültek, az aktiválásnál figyelembe vett hasznos élettartamból a még hátralévő (idesorolva 2022-t és az azt követő éveket) évekre kell felosztani (ha pl. 7 évből 5 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszköz esetében is az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírást az Szt. 52. §-a alapján, a várható hasznos élettartam és a várható maradványérték figyelembevételével kell meghatározni. A kérdés szerint a várható hasznos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Kis értékű tárgyi eszközök átalakítása

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközökön, a használatbavételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához kérem szakmai segítségüket. Az átalakítási költségeknek mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történő minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel szükséges módosítani? A ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Vagy az eszköznek a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás költségét kell a 100 000 Ft-os értékhatár alapján minősíteni? Ha meghaladja a 100 000 ezer forintot, akkor önálló eszközként kell az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni?
Részlet a válaszából: […] ...eléri, illetve meghaladja a 100 ezer forintot, akkor a terv szerinti értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét a várható hasznos élettartam, a használat körülményei figyelembevételével kell meghatározni.Ha a rendeltetésszerű használatbavétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Értékcsökkenési leírás elszámolásának sajátos módszere

Kérdés: Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó hitelkamatot, valamint a devizahitel árfolyamveszteségét az aktiválás után is figyelembe lehet venni az értékcsökkenési leírás elszámolásánál, az Szt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...folyamatos használatával kapcsolatos költségek a hatodik évtől kezdődően merülnek fel 0,5 millió forint évenkénti összegben. Ha a hasznos élettartam 50 év, milyen összegű legyen az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés?A kérdésre a legegyszerűbb válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Adminisztrációs hibából származó többlet

Kérdés: A leltározás során többletként (adminisztrációs hibából származó többlet) fellelt eszközöket milyen értéken kell felvenni a könyvekbe? Az adott tárgyi eszközön leltári szám van, de a könyvekben nem szerepel. Valószínű, hogy a számviteli elszámolás során egy éven belül elhasználódó eszköznek minősítették, az eszközfelelős azonban leltári számmal látta el azt.
Részlet a válaszából: […] ...nem értelmezhető.Legkésőbb a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezésijegyzőkönyvben dokumentálni kell a várható hasznos élettartamot (ez lehet egyévet meg nem haladó is, akkor anyagköltség, lehet 50, illetve 2006-tól 100 ezerforint alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Ültetvénytelepítés aktiválása

Kérdés: Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott válasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...számlára (T 124 – K 161). A rendeltetésszerű használatbavételtírásban dokumentálni kell. Ekkor kell megállapítani az ültetvény hasznos élettartamát(várhatóan hány évig fog az ültetvény termést hozni), a hasznos élettartamvégén a várható maradványértéket (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...(az adottesetben, a kérdésben leírtak figyelembevételével), azaz 2004. május 27-étkövetően lehet az épület bekerülési értéke, hasznos élettartama, esetlegesmaradványértéke számításbavételével az értékcsökkenési leírás összegétmegállapítani és elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Üzembe helyezett épület felújítása

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...a 475. kérdésre adott válaszban. Itt röviden csak – a kérdéshez kapcsolódóan – a maradványértékről szólunk.A maradványérték a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték (amely lehet a várható eladási ár, esetleg a haszonanyag-, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...számoljon el.A lízingbevevőnek a rendeltetésszerű használatbavételkor a rá vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania a hasznos élettartamot, az esetleges maradványértéket, az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét, és el kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Maradványérték: lízingelt eszköz

Kérdés: Milyen értéken kell a pénzügyi lízing kifutása után (a 10 százalékos maradványérték kifizetését követően) a munkagépet és a tehergépjárművet a társaság nyilvántartásában szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között állományba kell venni. Az aktiváláskor ezeknél az eszközöknél is a hasznos élettartam és a várható maradványérték függvényében meg kell állapítani az évenként elszámolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
1
2