12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Zsaluzási elemek felújítása
Kérdés: Az építőipari társaság a korábbi üzleti években a zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket (ún. zsalurendszert) a beszerzéskor úgy ítélte meg, hogy a vállalkozási tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. Ezért a használatbavételkor anyagköltségként elszámolta. Jelenleg ezen eszközökre vonatkozóan mennyiségi kimutatással rendelkezik, amely biztosítja a projektről projektre történő mozgatását (nyomon követését). A jelenlegi piaci helyzet miatt (zsaluanyagok áremelkedése) úgy döntött, hogy külső céggel ezen eszközöket felújíttatja, amely biztosítja az eszközök korszerűsítését, valamint az eredeti állagának helyreállítását, így több éven keresztül újra használhatja a termelésben. A felújítást követően hogyan változik ezen eszközök számviteli besorolása? A felújítást követően van-e lehetőség (ha van, milyen) ezen zsalurendszer tárgyi eszközként való kezelésére?
2. cikk / 12 Ingatlanok fogalma
Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
3. cikk / 12 Szerszámvásárlás tulajdonjog fenntartásával
Kérdés: Cégünk ez évben több szerszámot fog vásárolni az alábbi feltételekkel: a tulajdonjog nem lesz a miénk. A szállító/gyártó cég megtartja a szerszámok tulajdonjogát, amelyeket telephelyükön (külföldön) használnak, kizárólag a mi alkatrészeink előállításához. A szerszámokkal – azok teljes hasznos élettartama alatt – a beszállító kizárólagosan a mi részünkre fog alkatrészeket gyártani. A számlán "Tool charges" megnevezés áll. A számlán szereplő összeget aktiválhatjuk-e tárgyi eszközként/vagyoni értékű jogként, és a hasznos élettartam alatt értékcsökkenést elszámolhatunk-e, vagy egy összegben költségként kell leírnunk az adott évben?
4. cikk / 12 Szennyvíz- és talajtisztítás gépeinek amortizációja
Kérdés: A kft. az egyik telephelyén – éveken keresztül – környezetszennyező tevékenységet folytatott. Ezen tevékenységünket megszüntettük. Egy erre a célra létrehozott berendezés segítségével megkezdtük telephelyünk szennyvíz- és talajtisztítását (amely legalább 8-10 évig eltart). A szennyvíz- és talajtisztítás céljára létrehozott berendezés – szerintünk – közvetlenül nem szolgálja a vállalkozási tevékenységet, hiszen megvalósítására is külön támogatást kaptunk. Helyes-e, ha az előbbiek ellenére a létrehozott berendezéseket a tárgyi eszközök között mutatjuk ki, és azok bekerülési értéke alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást számolunk el?
5. cikk / 12 Bérelt üdülő felújítása, berendezése
Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
6. cikk / 12 Szerszámok nyilvántartásba vétele
Kérdés: A vasipari termékeket gyártó vállalkozásnál jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. Erre vonatkozó szakirodalmat nem találtam. Kérem, tájékoztassanak a szerszámok helyes minősítésére, költségelszámolására, nyilvántartására vonatkozóan! A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisokban szükségesek, újraélezhetők, feljavíthatók, további termelési folyamatban részt vehetnek. A javításokat, az új folyamatokra való felkészítésüket a cég dolgozói, illetve külső vállalkozók végzik el. Az előbbiek alapján hogyan lehet a helyes szabályozást kialakítani?
7. cikk / 12 Értékcsökkenési leírás elszámolásának szüneteltetése
Kérdés: Az éves értékcsökkenés elszámolása lehetőség vagy kötelezettség? Az egyik általam könyvelt bt. adózás előtti eredménye az éves értékcsökkenési leírás elszámolása esetén veszteségbe fordul. Ezt el kellene kerülni, mivel a Széchenyi-hitel meghosszabbítása – az adott banknál – veszteség esetén nem lehetséges. Van-e az adott társaságnak lehetősége úgy dönteni, hogy 2008. évre nem számol el értékcsökkenést?
8. cikk / 12 Könyvelés a vagyonkezelőnél
Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
9. cikk / 12 Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása
Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
10. cikk / 12 Márkanév alapítása
Kérdés: Egy részvénytársaság új termékcsaládot alakított ki. Ezek forgalmazása új márkanév alatt valósulhat meg. A márkanév megalapozása és piaci bevezetése – önálló projekt keretében – olyan jelentős extraköltségekkel jár, amelyek várhatóan a termékcsalád több évre tervezett forgalmában térülnek meg. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket az extraköltségeket a társaság ne a felmerülés évében számolja el eredménye terhére? Ha igen, milyen dokumentációval kell az elhatárolást alátámasztani?
