Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni a magánszemély(ek)nek.Számítással lehet eldönteni, hogy melyik megoldás kedvezőbb az iroda tagja, tagjai számára.Az értékhelyesbítés az értékesítéskor nem befolyásolja az eredményt (és kisadózó vállalkozásnál nem is értelmezhető, csak a Tao-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Értékhelyesbítés, értékelési tartalék átalakuláskor

Kérdés: A kft. átalakul. Az átalakulás során kiválással új társaság jön létre. Az átalakuló kft. jelentős értékű ingatlannal rendelkezik, amely a kiválással létrejövő társasághoz kerül. Ezen ingatlanhoz kapcsolódóan az átalakuló társaság értékhelyesbítést, értékelési tartalékot mutat ki a könyveiben, mivel az ingatlan piaci értéke lényegesen meghaladja a bekerülési értéket. Hogyan kell a szóban forgó ingatlant a vagyonmérlegekben szerepeltetni? Az értékhelyesbítés, értékelési tartalék a kiválással létrejövő társaságban kimutatható-e?
Részlet a válaszából: […] ...jön létre) vagyonmérleg-tervezetében (és ennek alapján végleges vagyonmérlegében) az Szt. 136. §-ának (8) bekezdése szerint értékhelyesbítés és értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem szerepelhet, függetlenül attól, hogy az az ingatlan, amelyhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az immateriális javak, a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének megállapítása során (illetve az értékhelyesbítés lehetősége alkalmazásakor) szükség van a piaci érték meghatározására.Tekintettel azonban arra, hogy átalakuláskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Ingatlanok piaci értéken – közalapítvány

Kérdés: A közalapítvány kuratóriuma úgy dönt, hogy az ingatlanokat piaci értéken szerepelteti a könyvekben. Köteles-e valamennyi ingatlant értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható.Az ingatlanok így piaci értéken értékelhetők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközök, a források nyilvántartás szerinti értéke;– a nyilvántartás szerinti érték módosításai (a könyvelési adatok helyesbítése, terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása, visszaírása, céltartalék képzése, felhasználása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolást lezáró számviteli beszámolót készít. Ezen beszámoló mérlegében értékhelyesbítés és értékelési tartalék, időbeli elhatárolás, céltartalék stb. nem lehet, a forintban lévő pénzeszközökön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Beolvadás után értékhelyesbítés

Kérdés: Négy takarékszövetkezet egyesül beolvadással, ahol az átalakulás előtt mind a négy takarékszövetkezet élt az ingatlanjaira vonatkozóan az értékhelyesbítés lehetőségével. A beolvadás során az átalakulási vagyonmérlegekben értékelési tartalék nem szerepelhet, azt meg kell szüntetni. A beolvadás után az átvevő/jogutód takarékszövetkezet folytathatja-e az értékhelyesbítést a beolvadóktól átvett ingatlanokra? Attól függően, hogy könyv szerinti vagy piaci értéken történik a beolvadás.
Részlet a válaszából: […] ...vagyonmérleget kell készítenie. A felsorolt vagyonmérleg-tervezetek, végleges vagyonmérlegek (az ezeket alátámasztó vagyonleltárak) értékhelyesbítést és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát nem tartalmazhatják. A beolvadó takarékszövetkezeteknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló a végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített beszámoló, amelynek a mérlegében nem mutatható ki:– értékhelyesbítés, illetve értékelési különbözet, valamint értékelési tartalék;– időbeli elhatárolás, mert a követelés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.
Részlet a válaszából: […] ...és a névértékre jutó tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény összevont értéke. Ha a kft. értékhelyesbítést mutat ki, akkor az értékhelyesbítés miatti értékelési tartalék 90%-át is számításba kell venni.A közbenső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Szövetkezet átalakulása – kiválással

Kérdés: A szövetkezetből közgyűlési határozat alapján kiválás történik. A kiválást megelőzően felértékelik a vagyont, amelyet könyvvizsgáló ellenjegyez. Az átértékelt ingatlanok könyvelése: T 127 – K 417. A kiválás során a tagok a közösségi alapot és annak fedezetét képező felértékelt ingatlanokat kívánják a szövetkezetből kivinni egy másik szövetkezetbe, amelyhez a közgyűlés hozzájárul: T 882 – K 127, T 417 – K 982 és T 414 – K 412. Helyesek a könyvelési tételek?
Részlet a válaszából: […] ...szövetkezeteszközeit piaci értéken, kötelezettségeit az elfogadott, illetve a várhatóösszegben értékelheti, de a vagyonmérlegek értékhelyesbítést és értékelésitartalékot nem tartalmazhatnak. A vagyonmérleg-tervezetet és a véglegesvagyonmérleget is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
1
2