Ázsiós tőkeemelésnél a tőketartalékba helyezés

Kérdés:

Társaságunk (anyavállalat) egyik leányvállalatában ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett-tőke-részt forintban, az ázsiós részt euróban teljesítettük, egy anyavállalat által jóváhagyott, euróban leszerződött beruházás fedezetére. Elszámolás az anyavállalatnál, a könyvekben nyilvántartott euró bekerülési értéken: a pénzeszközökkel szemben nő a tartós részesedés a leányvállalatban. Az ázsiós rész elszámolása a leányvállalatnál: a tőketartalék növekményeként a jóváírás napján érvényes MNB-középárfolyamon (mind az anyavállalat, mind a leányvállalat számviteli politikájának megfelelően). A számviteli politikában rögzített, a fentiekben leírt elszámolást követően a leányvállalat milliós nagyságrendben több tőkejuttatáshoz jutott forintra átszámítva, mint ami az alapítói határozatban szerepel. A tulajdonos nem írta elő a leányvállalat számára az árfolyam-különbözetből adódó "többlettőke-juttatás" visszafizetését. A "többlettőke-juttatást" az anyavállalatnál véglegesen kapott, a leányvállalatnál véglegesen adott pénzeszközként számoljuk el. (A társaságiadó-vonzatot kezeljük, aszerint hogy az anyavállalat adózás előtti eredménye meghaladja-e a kapott pénzeszközökből adódó eredményt, vagy sem.) Helyes ez az elszámolás? Illetékvonzata van az ügyletnek?

Részlet a válaszából: […] ...ne haladja meg. Ha meghaladja – mint a kérdés szerinti esetben –, akkor valójában egy lehetőség van: az átutalt euró összegének helyesbítése az alapítói határozatban foglaltakra a leányvállalatnál, amely helyesbítés a befektetés értékét módosítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...(bekerülési) értékét, akkor a különbözetet (az árfolyam-emelkedésből adódó összeget) a társaság az eszközök között értékhelyesbítésként, a saját tőkén belül az értékhelyesbítés értékelési tartalékaként, az Szt. 58. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kérdésekre adott rövid válaszok:– az építési telek nyilvántartási értéke az alapító kft.-nél nem optimalizálható, értékhelyesbítéssel csak az értékhelyesbítés tartalékával szemben módosítható, amelyeket az apportáláskor egymással szemben ki kell vezetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az immateriális javak, a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének megállapítása során (illetve az értékhelyesbítés lehetősége alkalmazásakor) szükség van a piaci érték meghatározására.Tekintettel azonban arra, hogy átalakuláskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Likviditási Alap értékpapírjainak értékelése

Kérdés: Egy bank Garantált Likviditási Alap értékpapírjait vásároltuk meg év közben, amelyeket a beszerzéskor a megvásárolt árfolyamon nyilvántartásba vettünk. Negyedévente, így év végén is árfolyam-értesítőt kapunk, amelyben az aktuális árfolyamon szerepel az értékpapír értéke, egyre magasabb összegben. Év végén hogyan kell értékelni? A beszerzési ár és az aktuális érték közötti különbözetet kell-e könyvelni, és hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...azSzt. 58. §-ának (5) bekezdése alapján, hogy a bekerülési érték és a piaci (azaktuális) érték közötti különbözetet értékhelyesbítésként a befektetettpénzügyi eszközök között az értékhelyesbítés értékelési tartalékával szembenkönyvelve kimutassa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Az adó alapja az áttéréskor (eva)

Kérdés: Igaz-e könyvelőm állítása, miszerint vegyek most személygépkocsit, hogy ezzel csökkentsem az áttéréskori adóalapomat? Minden esetre igaz ez az állítás?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét. Az egyszeres könyvvitelt vezetőknél pedig az egyszerűsített mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Házipénztár és az adó alapja (eva)

Kérdés: Milyen szerepe van a házipénztárban kimutatott (virtuális) pénznek az adóalap kiszámításában?
Részlet a válaszából: […] ...taggal szemben fennálló kötelezettség nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke (értékhelyesbítés nélkül)képezi a 20 százalékos adó alapját (ha az pozitív).Az így kiszámított adót három év alatt, egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.