Bérmunkában gyártott termékkel kapcsolatos reklamáció

Kérdés: Cégünk fémmegmunkálással, gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Társaságunk bérmunkát is végez, vagyis egy másik belföldi székhelyű cég (a továbbiakban: "B" kft.) egy adott termék legyártására vagy egy alkatrész megmunkálására megbízza. Ezeket a termékeket "B" kft. továbbértékesíti Közösségen belül "C" GmbH-nak. Ezekkel az alkatrészekkel és szolgáltatással kapcsolatban a mi cégünknek nincs közvetlen kapcsolata "C" GmbH-val (előfordul viszont, hogy közvetlenül gyártunk más termékeket a "C" GmbH-nak). Az előbb említett bérmunkát a "B" kft.-nek számlázzuk, a készterméket pedig a "B" kft. számlázza a "C" GmbH-nak. Az alábbi eset fordult elő:
"C" GmbH minőségi reklamációt nyújtott be "B" kft. felé, amiről bizonylatot küldött, ezen szerepel reklamációs költség (100 euró) és javítási utómunka (50 euró), mivel nem küldte vissza a terméket Magyarországra, hanem külföldön elvégeztette a helyrehozatalt. A "B" kft. úgy járt el, hogy a számláját helyesbítette a "C" GmbH-val szemben 150 euró minőségi kifogásra hivatkozva. A minőségi kifogás valószínűleg a mi hibánkból adódik, amelyet elismertünk. Cégünk hogyan jár el helyesen? Módosíthatjuk a "B" kft.-nek kiállított számlánkat az adott megmunkálással kapcsolatban, és ha igen, milyen jogcímen? Az Áfa-tv. 77-79. §-a az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó részben írja le a számlák helyesbítésének lehetőségeit, élhetünk-e a teljesítést követő árengedménnyel ebben az esetben? A "B" kft. továbbszámlázhatja-e cégünk felé áfával növelten a "C" GmbH által megállapított reklamáció miatti tételeket, amelyet elszámolhatunk ráfordításként/költségként áfalevonási jog mellett? Beszélhetünk-e egyáltalán áfát érintő gazdasági eseményről, vagy a Ptk. szerint kell eljárni a "B" kft.-nek kötbér vagy kártérítés formájában?
Részlet a válaszából: […] ...jártak el. A "B" kft. nem kártérítést, nem költséget, ráfordítást számolt el, az árbevételt csökkentette a "C" GmbH-val szembeni helyesbítő számla kibocsátásával. (Ami nem volt jogszerű, mivel nem a termék értékében bekövetkezett, esetleg már a teljesítéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
Részlet a válaszából: […] ...összegét és időszakát, akkor az árengedménnyel érintett időszak alatt a partner részére kibocsátott számlát külön-külön helyesbítő számla kibocsátásával módosítani kell, a bérbeadónál az árengedmény összegével csökkenteni kell az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Visszáru, raklap bizonylatolása

Kérdés: Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari társaság vagyunk. Az Online Számla adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek – mint visszárus tételek – új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy fel. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a saját termelésű készlet számviteli elszámolása, a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csereraklapot, mi kiszámlázzuk. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoz vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? Vagy ha csak jóváíró számla készül (mínusz), akkor az online adatszolgáltatás sérül. A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázza felénk?
Részlet a válaszából: […] ...egy korábbi értékesítés sztornója (a vevő valamilyen oknál fogva mégsem veszi meg az árut, bár korábban a vételt elismerte), tehát helyesbítő számlával, számlával egy tekintet alá eső okirattal (a helyesbítés kritériumainak teljesítésével) az eladónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Fizetési határidő a helyesbítő számlán

Kérdés: Egy szabályosan kiállított számlához egy későbbi időpontban helyesbítő számla kiállítása vált szükségessé. Hogyan kell feltüntetni a fizetési határidőt a helyesbítő számlán, ha az eredeti számla fizetési határideje megelőzi a helyesbítő számla keltét? Lehet-e "negatív" a fizetési napok száma? Mi a helyzet akkor, ha a helyesbítő számla az eredeti összeget csökkenti (jóváíró számla), illetve ha az eredeti összeget növeli?
Részlet a válaszából: […] ...erre nincs szükség. Így jóváíró számla esetén, ha az ellenérték csökken, de a szerződés szerinti fizetési határidő nem változik, a helyesbítő számlán nem szükséges fizetési határidőt szerepeltetni, de akár az eredeti határidő is feltüntethető. Ha viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Hírlap számlázása

Kérdés: Hírlap-nagykereskedelemmel foglalkozunk, ami bizományosi értékesítést jelent. Az aktuálisan kiadott számla tartalmazza az előző heti kiszállított áruk értékét és az azt megelőző heti visszavett áruk értékét is, a számlán ezek különbözete szerepel összevontan. A számla tartalmát a mellékletét képező elszámolásból lehet tételesen ellenőrizni. Az időszakonkénti elszámoláskor gyakran előfordul, hogy az elszámolás kapcsán az adó alapjának utólagos csökkenése következik be. Szerintünk, esetünkben nem klasszikus értelmű számlahelyesbítés történik, hanem az elszámolás időbeli eltolódása miatt akár több számlát érintően következik be az adóalap utólagos csökkentése a számláinkhoz. Elfogadható-e a fenti okfejtésből kialakult gyakorlatunk, miszerint folyamatosan a számlázóprogram által soron következő sorszámmal állítunk ki számlát a fenti formában, és nem számlát helyettesítő okiratot? Elfogadható-e ez abban az esetben is, ha negatív a számla végösszege?
Részlet a válaszából: […] ...áfa,– fizetendő.Hasonló módon kell az értékesítés helyesbítését is részletezni a számlával egy tekintet alá eső okiratnál, a helyesbítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Áfa-tv. 78. §-a (3) bekezdésnek alkalmazása

Kérdés: Eddig úgy értelmeztem, hogy az utólagos negatív irányú számlahelyesbítések esetén a korábban befizetendő áfát legkorábban akkor csökkenthetem, ha az a vevő személyes rendelkezésére áll. A személyes rendelkezésre állás napja a kézhezvétel napja lehet. A 3832. számú kérdésre adott válaszukban nem egészen ezt írják. Hogyan kell értelmezni az Áfa-tv. 78. §-ának (3) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...időszakban figyelembevenni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla (a sztornószámla) vagyaz azt módosító számla (a helyesbítő számla) a jogosult személyesrendelkezésére áll.Az Áfa-tv. nem részletezi, hogy mit kell a személyesrendelkezésre állás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Mennyiségi rabat

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerének mennyiségi rabatot adna, azaz minden 10 db termék után 1 db-ot ingyen adnánk. Mikor járunk el szabályosan, ha az értékesítésről kiállított számlán külön sorban az ingyenesen adott árut nulla értéken számlázzuk, vagy utólag, külön számlát bocsátunk ki az ingyenesen átadott áruról? Meg kell-e fizetnünk az ingyenesen átadott áru piaci értéke után az áfát? Érinti-e a különadó, illetve a társasági adó alapját? Mitől függ, mi az, ami a partnerek közötti szerződésben meghatározza, hogy ezen ügylet számviteli és adózási elszámolása termékben adott engedménynek vagy térítés nélküli átadásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...darabot az utolsó részlet vásárlásakorkapja meg ingyen. Ez esetben a jó megoldás az, ha a korábbi vásárlások számláithelyesbítik, a helyesbítő számlákon csökkentik az eladási árat (kb. 9 százalékkal),az ahhoz kapcsolódóan az áfát is, majd a plusz 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Helyesbítő vagy sztornószámla

Kérdés: A gépi számlázóprogramnak kell tudnia kiállítani helyesbítő számlát és sztornószámlát is? Véleményem szerint a hiba mennyisége dönti el, hogy helyesbítenem kell a számlát, mert az adótételekben hiba van, vagy sztorníroznom kell, mert pl. a címet elrontottam. Mind a helyesbítésnél, mind a sztornónál az eredeti teljesítés időpontjára kell tudnia a programnak a bizonylatot kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...gépi számlázóprogramnak helyesbítő számlát is éssztornószámlát is ki kell tudni állítania. Nem a hiba mennyisége, hanem a hibaminősége dönti el, hogy mikor kell helyesbítő számla és mikor sztornószámla. Aszámla kiállításának, kibocsátásának napját nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Bérbe adott gépkocsik javítási költségeinek közvetítése

Kérdés: A gépkocsik üzletszerű bérbeadásával foglalkozó kft. a bérleti időszak alatt a saját nevében a bérlő javára megrendeli a szükséges javítási, szervizelési munkákat. Ezen számlákat a bérbeadó a bérlő felé továbbszámlázza úgy, hogy januártól novemberig havonta egy várható, fix összeget, decemberben pedig a tényleges számla alapján a különbözetet. Tisztán közvetített szolgáltatásról van szó! A bérbeadó csökkentheti-e ezen költségekkel az iparűzésiadó-alapját? A decemberi számla lehet-e egy helyesbítő számla vagy 11 helyesbítő számla kell?
Részlet a válaszából: […] ...tudja az előlegként már megfizetett összeget – akár egyetlen, de az összes helyesbítendő tételt és hivatkozásokat tartalmazó – helyesbítő számlát helyettesítő okmány kibocsátásával. Csak az Szt. előírásainak megfelelő közvetített szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Közvetített szolgáltatás utólagos bizonylatolása

Kérdés: Az új Szt. szerinti közvetített szolgáltatással kapcsolatban kérdezem, ha a vállalkozás az év elején elmulasztotta az új Szt.-nek megfelelő számlázást, azt hogy a kibocsátott számlán szolgáltatásfajtánként külön tüntesse fel a közvetített szolgáltatást, ezt a számla utólagos helyesbítése nélkül lehet-e valamilyen más módon, belső kimutatással pótolni annak érdekében, hogy a szolgáltatást megfelelő módon könyvelhessük és az iparűzési adó alapjának megállapításánál, adóalapot csökkentő tételként érvényesíthessük?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő probléma megoldása, a közvetített szolgáltatás utólagos bizonylatolása csak az eredeti számlában szereplő helytelen adatokat helyesbítő számla kibocsátásával rendezhető. (A helyesbítésnek összevontan áfavonzata általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
1
2