Nem jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...a nem jelentős összegű hiba értelmező rendelkezését. Ebből az következik, hogy ezen minősítésnél nem egy-egy hiba nagyságát (egy-egy helyesbítő számla szerinti korrekciót) kell figyelembe venni, hanem egy adott üzleti évet (a kérdésben leírt esetben külön a 2016., a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...helytelen áfakulcsot alkalmaztak, vagy nem számítottak fel áfát, akkor utólag indokolt a 2016-ban kibocsátott számlákat helyesbíteni, helyesbítő számlával az áfahiányt a vevőre áthárítani (T 311 – K 467). Ez azonban kétesélyes. Ha a szerződéses feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Megígért veszteségtérítés későbbi teljesítése

Kérdés: A gazdasági társaság minden évben működési támogatást kap fő tevékenységének (közszolgáltatói feladat) ellátására tulajdonosától, amely a szolgáltatás megrendelője is (mint közszolgáltatói feladat ellátásáért felelős). A nyújtott szolgáltatásért fizetnek az igénybe vevők (áfás szolgáltatás). A működési támogatások ellenére a társaság veszteséges. A tulajdonos hosszú távú szerződésben vállalta, hogy a jogos veszteséget is megtéríti a szolgáltatónak. Sajnos eddig még egyszer sem teljesített. Ez évben sikerült korábbi négy év kompenzálandó veszteségéről megegyezni. Milyen jogcímen számolható el a veszteség kompenzálása? Amennyiben támogatás, elszámolható-e egyéb bevételként, ha azt önkormányzati rendelet jogszabályi szintre emeli? (Várhatóan ez évben pénzügyileg nem rendeződik.) Ha a veszteségkompenzáció elszámolható bevételként, háromoszlopos beszámolót kell-e készíteni, mivel az jelentős összegűnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...minden évben, legalább az évenként kimutatott veszteség összegében, önellenőrzés keretében, a társaság által kibocsátott helyesbítő számlákkal korrigálni az évenként elszámolt árbevétel összegét, akár rendezik azt pénzügyileg, akár nem.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Áram-felülvizsgálati szolgáltatás

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
Részlet a válaszából: […] ...a 2014. április hó elszámolási időszakkal bezárólag minden egyes hónapra kiállított (azaz elszámolási időszakonként) egy-egy helyesbítő számlát, amelyeket feltételezhetően az áramszolgáltató is az érintett évek önellenőrzése keretében könyvelt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Adásvételi szerződés felbontása

Kérdés: Társaságunk 2012-ben értékesítette ingatlanát. A szerződés alapján a vevő birtokba vette, a földhivatali bejegyzés megtörtént. A megkötött szerződés alapján a vételár következő részletét 2013-ban kellett volna a vevőnek kiegyenlítenie. Az adásvételi szerződés szerint, ha ez nem történik meg, akkor az eredeti állapot helyreállításával érvénytelenítik az ügyletet. A szerződést 2013 novemberében felbontottuk, az érvénytelenítő számlát kiállítottuk. Helyesen jártunk el? Szükséges-e a társaságiadó-bevallást és a beszámolót korrigálni? Vagy a meghiúsulás tisztán a 2013. évet érintő gazdasági esemény lesz?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése szerint: érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A kérdés alapján valójában erre történik utalás azzal, ha a vevő nem fizet, akkor az eredeti állapot helyreállításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Mérlegkészítés napja után érkezett számlák

Kérdés: A mérlegkészítés időpontja 2012. évre vonatkozóan 2013. 01. 31-e. A cég a beszámolóját ennek megfelelően készítette el és tette közzé. 2013. 01. 31-ét követően azonban érkeztek számlák, amelyek számviteli szempontból a 2012. évet érintik. Ha ezeket a költségszámlákat semmilyen módon nem könyvelték 2012. évre, hogyan kezeljük azokat? Szükséges a társasági adót módosítani? Vagy rögzítsük 2013. évi költségként? Ha önellenőrizni kell a 2012. évi társasági adót, akkor a beszámolót hogyan módosítsuk? A cég 2013. májusi keltezésű számlát kap, amely 2012. évi szállításhoz kapcsolódó bonifikációról szól?
Részlet a válaszából: […] ...társasági adó alapját 2013-ban módosítani kell.Ha a szállítóval kötött szerződésből következik, hogy a cég számlázott (pontosabban helyesbítő számlával dokumentált) engedményt kap, akkor azzal "kalkulálni kell", és negatív előjelű nem számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Előző éveket érintő helyesbítések

Kérdés: Az elmúlt évben a mérlegkészítés időpontját követően több, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos tétel merült fel, amelyeknek a számvitelben, a társaságiadó-alap tekintetében való helyes kezelésével kapcsolatban bizonytalanok vagyunk. Többéves földbérleti szerződést kötöttünk a szántóterület bérletére az NFA-val. 2007. évben elemi károk miatt bérletidíj-mérséklést kértünk, amelyet az év végéig nem bíráltak el. Így 2007. évre a szerződés szerinti (mérséklés nélküli) díjat könyveltük a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A mérlegkészítés időpontja 2008. január 31. A jelentős összegű bérletidíj-mérséklést tartalmazó, 2007. december 31-i teljesítési időpontú, 2008. májusi kiállítású számla 2008. májusában érkezett meg. A 2007. évre elszámolt, időbelileg elhatárolt díj és a számlázott díj különbözetét 2008. évi egyéb bevételként számoltuk el. A cukorrépa értékesítése kapcsán többször előfordult, hogy a cukorgyár a végleges elszámolást a későbbi években kialakult árfolyamok függvényében korrigálta. Például 2004-2005. évekre vonatkozó teljesítéssel 2006-ban bocsátott ki árbevételt növelő, illetve csökkentő számlát. A társaságiadó-alapnál ezeket a tételeket a 2006. év elszámolásában szerepeltettük. Ez esetben – úgy véljük – helyesen jártunk el, mert a nem jelentős összegű tételeket a tudomásunkra jutás évében könyveltük. További kérdés, a társasági adónál is határ-e a mérlegkészítés időpontja? Van-e az adó szempontjából jelentős összeg? Helyesen jártunk-e el, hogy a fenti esetekben a társasági adó alapjára vonatkozóan nem végeztünk önellenőrzést? Megoldás-e az, ha a számviteli politikában rögzítjük az általunk alkalmazott eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...2007. december 31-ével nem adott a mérséklés nélküli bérletidíjról számlát, mert akkor a kérelem elfogadásakor helyesbítő számlával kellettvolna a 2007. évi bérleti díjat módosítania. Egyértelművé tette azonban abérbeadó azt, hogy a 2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Utólag elismert áremelés

Kérdés: Egy 2007-ben teljesített szolgáltatásra 2008 decemberében utólag elismert áremelést mely időszakra kell elszámolni? A számvitelben, a társaságiadó-alapban, az áfában mikor kell figyelembe venni a szolgáltatást nyújtónál, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, miért utólag történik az áremeléselismerése. Általában a fordítottja szokott lenni, utólag árengedményt adnak.Az elszámolásban, az adózásnál azonban lényegében és jellemzően nincs eltérés. Az Szt. előírásai alapján a szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Nem jelentős hiba ellenőrzése

Kérdés: A kéményseprő vállalat 2006-2007-ben téves összegről állította ki a számlát. A hiba feltárása 2008-ban volt. Erről értesítettük a vállalatot, amely a számlákat októberben módosította. Az összeg egyik évben sem jelentős, így számvitelileg beépül a tárgyévi gazdálkodásunkba. Mi a helyes könyvelése a módosító számláknak?
Részlet a válaszából: […] ...többet számlázott (nem a hatályos jogszabályok előírásai szerintjárt el) 2006-2007. években, majd ezeket – feltételezhetően – helyesbítő számlakibocsátásával módosította. Mi a hiba a kérdezőnél? Az, hogy 2006-ban is, 2007-ben ismagasabb összegben számolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.