Túlszámlázás, fiktív számlák

Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...az kellene, hogy a túlszámlázott összeget tartalmazó számlákat kiállító, továbbá a fiktív számlákat kiállító cég(ek) helyesbítő számlát állítsanak ki, amely helyesbítő számlák alapján a kérdező cég könyvelni tud. Ezen helyesbítő számlákat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

El nem ismert követelés számlázása

Kérdés: Az elkészült terméket a vevő átvette, a teljesítést elismerte, a terméket felhasználta. A számlán szereplő összegből 1 millió Ft-ot nem fizetett meg, mert szerinte az nem volt jogos. A teljes összegről szóló számlát többször visszaküldte, és mindig az általa már kifizetett összegről kérte a számlát kiállítani. Az év végi egyenlegközlőben sem ismerte el az 1 millió forintos tartozását. Nálunk a teljes összeg szerepel az árbevételben, és az áfát is megfizettük. Szerintünk jogos a számlán szereplő követelésünk (valószínűleg perelni fogunk), ezért továbbra is kimutatjuk a követelést, bár év végén 1 millió Ft-ban értékvesztést számoltunk el. Mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a alapján árbevételként elszámolni csak a -szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított,elküldött, a vevő által elismert – számlában rögzített összeget lehet. Ebbőlkövetkezően azt az összeget, amit a vevő nem ismert el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Vissza nem küldött, de kifogásolt számla elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk 1998 nyarán a szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondását követően leszámlázta a szerződésben szereplő felmondási időre járó díjat. A vevő tagadta a díj jogosságát, de nem küldte vissza a számla eredeti példányát. Peres eljárás kezdődött. Emiatt ügyfelünk szándékosan nem állított ki sztornószámlát, mivel a gyakorlatban a bíróság ezt a kereset jogalapja visszavonásának véli. A másodfokú bíróság kimondta, nem történt teljesítés, a vevőnek nem kell fizetnie. Ügyfelünk az adóhatóságtól kérte a befizetett áfa visszautalását, amit az adóhatóság nem teljesített, mivel azt az időszakot ellenőrzéssel már lezárta. Valóban nem lehet már visszaszerezni a befizetett adót? Lehet még sztornószámlát kiállítani? Milyen más lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. előírásait), amikor a vevő általel nem fogadott számlát könyvelte. A vevő kifogása, a díj jogosságának tagadásaesetén a helyesbítő számlát az ügyfélnek azonnal (még 1998-ban) ki kellettvolna állítania. (Valójában eredetileg sem lehetett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

El nem ismert számla áfája

Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azt később (az adott esetben a számla visszaküldésekor), amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítést nem ismerték el, helyesbítő számla kiállításával kell korrigálni. A helyesbítő számla ez esetben a számla szerinti értékadatokat (beleértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.