Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] ...a szállítóval szemben, a fizetendő áfa, mint levonható áfa, illetve – ha nem levonható – az igénybe vett szolgáltatás részeként.A helyesbítő számlák könyvelésekor – jellemzően – azon devizaárfolyamok alkalmazandók, amelyekkel az eredeti számlák devizaértékét.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Különböző jogcímeken fizetett összegek elszámolása

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanilyen összegű – engedményt adnia, amelyet az értékesítő társaságnakkellene számláznia, számlával egy tekintet alá eső okirat (helyesbítő számla)kiállításával. A kérdésben felsoroltak többségéhez (például áruháznyitás,visszáruátalány, időpontra...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Burkolt lízingszerződés

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Az adott esetben a bérleti szerződést kellene utólag adásvételi, pénzügyi lízingszerződéssel kiváltani! Ha ez megvalósul, akkor helyesbítő számlák kiállításával kell a korábban számlázott bérleti díjat korrigálni, és utólag, önellenőrzés keretében...int...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.