Devizás tételek elhatárolása

Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a külföldi szolgáltatóval szembeni kötelezettség három évig kölcsönforrásként szerepel a mérlegben, a külföldi szolgáltató meghitelezte a költségként elszámolt összeget.(Kéziratzárás: 2024. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz inkább az, hogy nem járnak el helyesen. A válasz során esetenként pontosítanunk kell.A társaság a devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Ez a döntés azt kell hogy jelentse, nemcsak az export-import tételeknél kell a deviza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Devizaelszámolások

Kérdés: Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló gazdasági események elszámolása beszerzéshez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...rögzítettük, hogy milyen árfolyamokkal lehet a devizát forintra átszámítani. A gazdasági események könyvelésénél a választott hitelintézet árfolyamaival számolunk.1. Tárgyi eszköz beszerzése külföldről. A külföldi számlája szerinti – devizában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...szóló minden követelés, a külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedést jelentő befektetés, a külföldi pénzértékre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.Mi legyen az azonos árfolyam?Az új Szt. 60. §-a (4)–(6) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.