Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...közzétételét a Cégközlöny két egymást követő lapszámában. Legfontosabb elemei a vagyonmérleg-tervezetek adatai, továbbá a hitelezőknek szóló felhívás (harmincnapos jogvesztő határidőn belüli hitelezői igények benyújtására).A vagyonmérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...vette fel.Forint helyett az euróban történő kifizetés valójában a forint értékesítését jelenti, amely olyan tevékenység, amelyet csak hitelintézet, pénzügyi vállalkozás végezhet, illetve a lakossági körben a pénzváltók. Gazdasági társaság nem, legfeljebb esetenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: A Számviteli Levelek 207. számában a 4329. kérdésre adott válaszukban arról írtak, hogy ha év közben változik az aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó devizakötelezettség devizaneme, akkor a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni. Az elmúlt hetekben azt hallottam, az ezen álláspontot alátámasztó törvényi előírást módosítják? Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi pénzértékreszóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoniértékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozásból, devizakötvény-kibocsátásbólszármazó devizatartozások pénznemét (devizanemét) szerződés keretébenmegváltoztatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] ...t) pontja, (17) bekezdése];– a beruházáshoz pénzügyi intézménytől 2002. december 31-étkövetően kötött szerződés alapján felvett hitel kamatának 40 százaléka,legfeljebb 5 millió forint csökkenti az adót, de azt a feltételek nemteljesítése esetén pótlékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szabályozza, hogy a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – árfolyam-különbözete, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó tőketartalék-kivonás, illetve eredménytartalék-kivonás a jegyzett tőke leszállításával arányos legyen, elsősorban a hitelezők érdekének védelmében.Az új Szt. 35. §-a (3) bekezdéséből törölve lett az "amelynek összegéig a tulajdonosokat (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...a tartalékképzésnél számításba vettek, mint például: a nem áruvásárlásból, a nem szolgáltatás igénybevételéből, a nem hitel- és kölcsönfelvételből származó, a tárgyi időszakot terhelő kötelezettségek (jellemzően a decemberi munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.