Devizaárfolyam harmadik országból importált áru esetében

Kérdés: Harmadik országból (Kína) importált áru esetében nem kötnek adásvételi szerződést, nagyon kevés dokumentumot kapunk. Megrendeljük az árut, amelyről a vámhivatal határozatot ad ki. Eddigi eljárásunk úgy alakult, hogy a teljesítés helyét és idejét a vámhatározat kiadására határoztuk meg. Az árfolyamot pedig a határozatban szereplő árfolyamra tettük. A kft. az MNB-árfolyamra is bejelentkezett. Több fórumon olvastuk, hogy nem megfelelő az átváltás a határozatban megállapított árfolyamon, hanem az MNB-árfolyamon kellene, amennyiben azt választotta a cég. Maradhat-e így, ebben a formában ez évben az eljárásunk, és a jövőben térjünk át az MNB-árfolyamra, vagy pedig módosítsuk már a 2020. évet is?
Részlet a válaszából: […] ...forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni.A (4)-(6) bekezdés szerinti devizaárfolyam lehet a deviza-a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamnak az átlaga, vagy-a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Devizás kamatcsereügyletek elszámolása

Kérdés: A devizakockázat fedezése céljából társaságunk két devizás kamatcsereügyletet kötött külföldi székhelyű anyavállalatával. Az ügylet lényege, hogy egy más vállalkozó felé fennálló, devizában vállalt hitelkötelezettség, teljes, devizában teljesítendő, tőke- és fix kamat cash flow-it elcserélte ugyanezekre az időpontokra vonatkozó, forintban teljesítendő tőke- és változókamat-fizetési cash flow-kra. Az ügylet következtében adott időpontra társaságunk változó kamatozású forintkötelezettséggel rendelkezik anyavállalata felé, de követel tőle ugyanekkor fix kamatozású devizatartozást, amely éppen akkora összeg lesz devizában, mint a más vállalkozónak ugyanazon a napon fizetendő devizahitel-törlesztés és fixkamat-fizetés összege együtt. A pénzmozgások bruttó módon megtörténnek. Hogyan kell elszámolni termelő-szolgáltató vállalkozásként ezt az ügyletet, ha társaságunk nem választotta a valós értékelés lehetőségét? Mit kell bemutatni az ügylethez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben?
Részlet a válaszából: […] ...le. [Ha lezárult, akkor is be kellmutatni az Szt. 90. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint.]Ha a más vállalkozóval szemben fennálló hitelkötelezettségtörlesztése és annak fix kamata megfizetése előtt pénzmozgással járókifizetésre kerülne sor az anyavállalat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...ára) és kötési ára közötti különbözet összegében afelek árkülönbözetet fizetnek egymásnak az elszámolóházon és általában ahitelintézeten keresztül.A pénzügyi fedezet, az alapletét, az árkülönbözetelszámolását részletesen tartalmazza a Számviteli Levelek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A határidős leszállítási (delivery) tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani (lehetőség szerint példán is bemutatva). Hangsúlyosan a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi fedezetet, illetve alapletétetkötelesek befizetni – az ügyletet bizományosként közvetítő befektetésivállalkozáson vagy hitelintézeten keresztül – a pénzügyi elszámolásokat lebonyolítóelszámolóház felé, amelyek összegét az ügylet zárásáig a 367...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.