Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a lengyel telephely minden gazdasági eseményének a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére gyakorolt hatását – hiteles bizonylatok alapján – a magyar vállalkozás (központ) nyilvántartásaiban a számviteli törvény előírásai szerint rögzíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Gépjármű-finanszírozás kétszeres számlázással

Kérdés: Cégünk gépjármű-márkakereskedés és szakszerviz is egyben. Tulajdonosi döntéstől függően a továbbértékesítési céllal beszerzett új gépkocsik egy részéhez készletfinanszírozó segítségét kértük. A finanszírozás szerződéskötéssel jár, a finanszírozandó gépjármű bejövő számlájának esedékességét megelőző napokban kérjük és kötjük meg a szerződést. Általában a teljes vételárat megfinanszíroztatjuk. Befinanszírozás esetén "egyedi lízingszerződést és adásvételi szerződést" kötünk a finanszírozóval. Ő a számlára megnevezésként az adott személygépkocsi zárt végű pénzügyi lízingjét tünteti fel. A folyamat a következő: 1. megérkezik az új gépkocsi számlája a vezérképviselettől; 2. kiszámlázzuk a készletfinanszírozónak az autót; 3. a készletfinanszírozó azt visszaszámlázza cégünknek; 4. eladjuk a végső vevőnek. Ez az oda-vissza számlázás adózási problémákat vet fel a helyi iparűzési adónál, az elvárt jövedelem alapján történő adózásnál. Mindkét adószámításnál megnő az adófizetési kötelezettségünk. Hogyan könyveljük a fent leírtakat, hogy ne keletkezzen többlet-adófizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...tükrözik, alapvetően ellentmondanak a Ptk. vonatkozó előírásainak.Az adott esetben a finanszírozó céggel kölcsönszerződést (hitelszerződést) kell kötni, hiszen a gépkocsi beszerzését finanszírozza, és a kölcsön nyújtását, illetve a kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Pénzügyi szervezetek különadójának könyvelése

Kérdés: Szövetkezeti hitelintézet (a 2006. évi LIX. tv. 4/A. §-a alapján számított) különadója: 9814 E Ft, amit a 8624. számlára könyvelt a 4615. számlával szemben. A hitelintézetnek 4960 E Ft vesztesége keletkezett, aminek 30%-át, 1488 E Ft-ot mint adó-visszatérítést könyvelt. Így az adózás előtti eredmény: 17 179 E Ft, a 8624. számlán pedig 8326 E Ft. A 4/B. § szerinti hitelintézeti különadó: 17 179+8326 = 25 505x0,3 = 7652 E Ft. Vizsgálni kellett, hogy ez az összeg több vagy kevesebb, mint a pénzügyi szervezetek különadója. Kevesebb, ezért a könyvelése: T 896 – K 4611. A 4/A. § (7) bekezdése alapján a hitelintézeti különadót csökkenti a pénzügyi szervezetek különadója (8326-7652) = 674 E Ft, amit ténylegesen meg kell fizetni. Ezt a csökkentést kell-e könyvelni, mert ha igen, megváltoztatja az adózás előtti eredményt? A hitelintézeti különadót a társasági adóval együtt kell kimutatni, az nem csökkenti az adózás előtti eredményt. A társasági adó számításánál az adózás előtti eredményt csökkenti a hitelintézeti külön­adó üzleti évre fizetendő összege. A visszakönyvelés utáni adózás előtti eredmény: 24 831 E Ft, ebből levonva 7652 E Ft-ot, az 17 179 E Ft, amelynek a 10%-a 1718 E Ft. A hitelintézeti különadó és a társasági adó együttes összege, mint fizetendő adó: 1718+7652 = 9370 E Ft, az adózott eredmény: 24 831-9370 = 15 461 E Ft.
Helyesen számítottuk ki a fentiek szerinti három adót, és helyesen könyveltük?
Részlet a válaszából: […] ...a kiindulásnál probléma van a számításba vett 4960 E Ftveszteség 30%-ával. A 2006. évi LIX. törvény 4/A. §-a alapján a hitelintézetnéla különadó alapja a 2009. évi éves beszámoló adataiból számított módosultmérlegfőösszeg, amelynek a 0,15%-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Átvállalt tartozás

Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
Részlet a válaszából: […]  1. A Tao-tv. 2011-ben hatályos előírása szerint azellenérték nélkül átvállalt tartozás miatt az adósnál elszámolt bevétel nemcsökkenti az adózás előtti eredményt. Ez alól kivételt jelent a Tao-tv. 29/I.§-ának (2) bekezdését alkalmazó adózó. E rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Záloghitelezés különadója

Kérdés: A pénzügyi szervezetek különadójának alanyai – többek között – a pénzügyi vállalkozások. Ügyfeleim között van egy kft., amelynek a különadó-alanyisága a kérdéses. A kft. TEÁOR-száma 66.19 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység. A kft. megállapodást kötött egy takarékszövetkezettel záloghitelezési tevékenység ellátására, amely tevékenység ellátásáért a kft. a takarékszövetkezettől jutalékot kap. A kft. a tevékenységet a takarékszövetkezet nevében és javára látja el. A záloghitelezés során a zálogfiók tevékenysége – többek között -: értékbecslés, zálogkölcsön nyújtása nemesfémből ékszerekre, műszaki cikkekre, zálogtárgyak őrzése, raktározása, megóvása, a ki nem váltott zálogtárgyak értékesítésével kapcsolatos eljárás stb. A fentiek alapján a kft. pénzügyi vállalkozásként a külön­adó alanyának minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...ad értelmezést arra vonatkozóan, hogymit kell érteni a kamateredmény, illetve a díj- és jutalékeredmény alatt,csupán utalás történik a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások évesbeszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...alatt. Az Szt. módosítása élt az EK rendelet átmeneti (halasztási)lehetőségével, és megengedi azoknak a vállalkozóknak, amelyeknek csak ahitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikkal kereskednek az Európai Unióvalamely tagállamának elismert piacán (tőzsdéjén), hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...nappal. Ez az evaidőszakot lezáró záróleltár és zárómérleg képezi a végelszámolás kiindulópontját, a benne szereplő adatok, a hitelezői igények alapján a végelszámoló lefolytatja a végelszámolást, az egyszerűsített végelszámolást.Az Eva-tv. hatálya alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.