3 talált cikk a beszámoló , személyi jövedelemadó , EKR , közbenső mérleg , eredménytartalék , hitel kifejezésre

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?

Kérdés: A kft. 2006-ban alakult. A 2007. évben 1,5 millió forint adózott eredménye keletkezett, amelyet nem fizettek ki osztalékként. 2008-tól evaalany lett. 2008-ban sikeresen működött, így a tagok a tárgyév terhére osztalékelőleg fizetéséről határoztak, 1 millió forintot június 30-ával kifizettek, az előleg után adót nem fizettek. 2009. február 5-én a taggyűlés úgy döntött, hogy a 2008. évi 4 millió forint adózott eredményt és az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát (összesen 5,5 millió forintot) osztalékként előírnak. Ebből már 1 millió forintot osztalékelőlegként kifizettek, a fennmaradó összegből május végéig még 2 millió forintot kifizettek, a további 2,5 millió forint osztalékot ez évben már nem fogják kifizetni. Hogyan alakulnak a személyijövedelemadó- és az eho-fizetési kötelezettség időpontjai? Megteheti-e a társaság 2009-ben, hogy a tárgyévi eredménye terhére osztalékelőleget fizet, annak ellenére, hogy van korábbi évekről előírt, de fel nem vett osztaléka?