Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...és be kell nyújtani.A tevékenységet lezáró beszámoló elkészítése után egyeztetni kell a könyvekben kimutatott kötelezettséget a hitelezőkkel. Sőt a végelszámolás kezdő időpontjával indokolt az ügyvédi iroda hitelezőihez felhívást eljuttatni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Szakképzési hozzájárulás háziorvosi tevékenység után

Kérdés:

A Számviteli Levelek 252. számában az 5166. kérdésben fogorvosi tevékenységet végző bt.-ről volt szó. Vonatkozik-e a szakképzésihozzájárulás-mentesség az egyéni vállalkozóként működő háziorvosra és az alkalmazottaira?

Részlet a válaszából: […] ...vezetni, amelyből egyértelműen és utólag is megállapítható a közfeladatra, illetve nem közfeladatra fordított munkaórák száma és azok hitelessége.  Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 263. számában – 2012.04.05.)Észrevétel: A Számviteli Levelek 260...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...alatt. Az Szt. módosítása élt az EK rendelet átmeneti (halasztási)lehetőségével, és megengedi azoknak a vállalkozóknak, amelyeknek csak ahitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikkal kereskednek az Európai Unióvalamely tagállamának elismert piacán (tőzsdéjén), hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kis értékű szolgáltatásnyújtás

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában lévő vendégházat az üzleti ügyfelei részére – adott forgalom lebonyolítása esetén – egy-egy napra ingyenesen átadja. A vendégház belföldi prospektusban meghirdetett ára 4000 Ft/fő/nap. Elfogadható-e a juttatás kis értékű ajándéknak? Hogyan kell a tevékenységet bizonylatolni? Kell-e általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, társasági adót ebben az esetben fizetnie a kft.-nek? Ha az ügyfelek helyett a társaság megfizeti az idegenforgalmi adót, a társaságiadó-alapot növelni kell-e a ráfordítás összegével? Milyen bizonylatot kell kiállítania az idegenforgalmi adóról a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...módosult fogalma alapján üzleti ajándéknak számít: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...cég belföldi illetőségű adózó, külföldi személy (de nem ellenőrzött külföldi társaság) vagy magánszemély. (Természetesen, ez hitelt érdemlően dokumentált.)Ha a szóróajándékot magánszemélynek adják, akkor az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...a tartalékképzésnél számításba vettek, mint például: a nem áruvásárlásból, a nem szolgáltatás igénybevételéből, a nem hitel- és kölcsönfelvételből származó, a tárgyi időszakot terhelő kötelezettségek (jellemzően a decemberi munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.