Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] A 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 7. §-a tartalmazza a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódó számviteli feladatokat, ideértve a vagyonfelosztási javaslat elkészítését is, a 8. §-a pedig a vagyonkiadás feltételeit rögzíti.A Korm. rendelet szerint a végelszámoló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...hitelkártya használatával kapcsolatos általános követelményeket lényegében a kérdésben hivatkozott válasz tartalmazza. Így a következőkben a könyveléssel összefüggő követelményekre, számlaösszefüggésekre utalunk.A munkavállalók részére átadott, a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Kölcsönadott anyag elszámolása

Kérdés: Két kft. szerződést kíván kötni egymással anyag (készlet) kölcsönadásának tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönkapott anyagot felhasználja a tevékenysége során, terméket állíttat elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben kikötött időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaság részére ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Lehet-e a kölcsönkapott anyagot átvételkor csak a 0. Számlaosztályban nyilvántartani a visszaadásig? Lehet-e ezt kölcsönként kezelni? Számlázni kell-e az átvett készlet értékét az átadó cégnek? Mi a helyzet az áfával?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének elő­írásából indulunk ki. E szerint a kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesítő dolgot az adós tulajdonába ad úgy, hogy az adós a szerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Telekvásárláshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: A Számviteli Levelek 198. számában a 4147. kérdésre adott válasz szerint, ha a megépített lakások eladásakor a telek arányos része is eladásra kerül, a vásárolt készletek között kimutatott telek bekerülési értékét növelő tételként számításba vehető a telek vásárlásához felvett hitel kamata is. Kérdésünk, hogy deviza- vagy devizaalapú hitel esetén – a kamathoz hasonlóan – a telek bekerülési értékét növelő tételként figyelembe vehető-e az árfolyamveszteség? Ha igen, akkor hogyan számolandó el az árfolyamnyereség?
Részlet a válaszából: […] ...a bekerülési (beszerzési)érték részét képezi az eszköz (az adott esetben a telek) beszerzéséhezközvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszközüzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Tartozásátvállalás ellenérték fejében

Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, hanem részvények értékesítéséről is,feltételezhetően a részvények eladási ára megegyezik az átvállalt hiteltartozásösszegével. Amennyiben az MRP-szervezet értékesíti a birtokában lévőrészvényeket, akkor ennek a számviteli elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ezen az alacsonyabb értéklesz a bekerülési érték. A határozott idejű befektetési alap által kibocsátottbefektetési jegyet ugyan a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közétartozónak kell tekinteni, de sajátos elszámolási szabályokat kell alkalmazni,és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Árfolyam-különbözet elszámolása (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. devizaalapú hitellel finanszírozza gépjárművét. Minden hónapban meghatározza a bank az adott hónap számlázáskori árfolyam-különbözetét. Mindezt a tőkére és a kamatra külön-külön. Az árfolyamnyereség teljes összegében növeli-e az eva alapját, vagy csökkenthető az árfolyamveszteséggel?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtakból az következik, hogy a devizaalapú hitellel történő gépjárműbeszerzés valójában pénzügyi lízing, méghozzá nyílt végű pénzügyi lízing. Ez esetben a lízingbeadónak (a banknak) a lízingbeadáskor számláznia kellett a gépjármű eladási árát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...válaszban feltételezzük, hogy a devizahitelt nyújtó magánszemély az USA-ban rendelkezik illetőséggel. Az 55 százalékos részesedés alapján pedig feltételezzük, hogy többségi irányítást jelentő befolyással (az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Devizaelszámolások

Kérdés: Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló gazdasági események elszámolása beszerzéshez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...rögzítettük, hogy milyen árfolyamokkal lehet a devizát forintra átszámítani. A gazdasági események könyvelésénél a választott hitelintézet árfolyamaival számolunk.1. Tárgyi eszköz beszerzése külföldről. A külföldi számlája szerinti – devizában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.