Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...kell az eredménytartalék csökkentésével.A Ptk. indokolása szerint az osztalék kifizetésére vonatkozó szabályozás célja alapvetően a hitelezővédelem. Ezért a szabályoktól való eltérés nem fogadható el. (A letétbe helyezett adatokat sem lehet a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – tekintettel a vállalkozó sajátosságaira is – szükségesek, de kiemelten a mérlegben, az eredménykimutatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Könyvelés hibás főkönyvi kivonat alapján

Kérdés: 2013. évre elvállaltam egy bt. könyvelését. A bt. 2012. 12. 31-ével kilépett az evából. Az előző könyvelő tájékoztatása szerint a bt. kettős könyvvitelt vezetett. Megkaptam a záró főkönyvi kivonatot, annak alapján megnyitottam a 2013. évet. Később kiderült, hogy 2007 decemberében a bt. valóban az evát választotta, de bevételi nyilvántartás vezetésével, ezért a beszámolókat nem kellett volna letétbe helyezni. Több hibát is találtam a beszámolókban, a 2012. évi záró főkönyvi kivonat adatai is hibásak. Mikor járok el helyesen? Ha elfogadom a 2012. évi záró főkönyvi kivonat adatait, vagy ha az analitikák alapján új főkönyvi kivonatot készítek, amelyet könyvvizsgálóval felülvizsgáltatok?
Részlet a válaszából: […] ...alapján nyitotta meg 2013. év főkönyvi és analitikus nyilvántartásait, és folyamatosan könyveli a 2013. év gazdasági eseményeit, azok hiteles bizonylatai alapján. Kötelezettsége viszont, ha azt állapítja meg, hogy a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] ...javaslat alátámasztására.A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz,amelyet a cégközlönyben közzé tesz a hitelezőknek szóló felhívással.A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezetőtisztségviselőjének megbízatása megszűnik, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy a társaság saját tőkéjébőla tagok javára történő kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét,illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. Nyilvánvaló, hogy ezt anyilatkozatot az ügyvezetőnek legkésőbb az osztalékfizetésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...alatt. Az Szt. módosítása élt az EK rendelet átmeneti (halasztási)lehetőségével, és megengedi azoknak a vállalkozóknak, amelyeknek csak ahitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikkal kereskednek az Európai Unióvalamely tagállamának elismert piacán (tőzsdéjén), hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...nappal. Ez az evaidőszakot lezáró záróleltár és zárómérleg képezi a végelszámolás kiindulópontját, a benne szereplő adatok, a hitelezői igények alapján a végelszámoló lefolytatja a végelszámolást, az egyszerűsített végelszámolást.Az Eva-tv. hatálya alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...mellett nincsen arra lehetőség, hogy az rt. részvényeket adjon át azon társaságnak, amely társaság a részvénytársaságnak nyújtott hitel visszaköveteléséről a részvények ellenében lemond. Emiatt az Szt. 40. §-ának (2) bekezdését pontosítani kellett.A Gt. 76....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.