Ugyanazon a napon két árfolyam

Kérdés: Társaságunk 2016-ban módosítaná a számviteli politikáját az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése alapján. Ez azt jelentené, hogy a számlázásban előfordulna, hogy ugyanazon a napon, tárgynapi teljesítési dátummal kell kiállítani a devizás vevőszámlákat, a délelőtti számlakiállításnál még a megelőző napi árfolyammal, délután viszont már az aznapi árfolyammal. Adózási állásfoglalásban megerősítést találtunk arra, hogy ez áfa szempontjából elfogadható. Kérjük annak a megerősítését, hogy számviteli szempontból elfogadható-e, ha két különböző árfolyamot használnánk azonos keltű számlák esetében! Ha a társaság devizában vezeti a könyveit, akkor változna az eset megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az adó alapja, a fizetendő áfa forintra történő átszámításához milyen árfolyamot kell alkalmazni. Ez általában a belföldi hitelintézet által jegyzett devizaeladási árfolyam, illetve az állami adóhatósághoz tett előzetes bejelentés esetében az MNB...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Közösségi beszerzések átértékelése

Kérdés: A Közösségen belüli beszerzéseket devizaeladási árfolyamon könyveljük. Év végén át kell értékelni a tételeket MNB középárfolyamra, és könyvelni kell, nyitás után pedig visszakönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...erről az állami adóhatóságnak előzetesen bejelentést tettek. Így aszámviteli elszámolásoknál alkalmazott, feltételezhetően belföldi hitel­intézetáltal jegyzett devizaeladási árfolyammal az áfa alapja is meghatározható, nincsszükség az MNB hivatalosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Euróban számlázott szolgáltatás árfolyama

Kérdés: Folyamatos szolgáltatásként euróban számlázott áramdíj esetében melyik napra vonatkozó árfolyamon kell a könyvekbe bekerülnie a számla nettó értékének? A 2012. január havi áramdíjszámlán feltüntetett dátumok: elszámolási időszak: 01. 01.-01. 31.; számla kelte: 02. 06.; teljesítés ideje: 03. 06.
Részlet a válaszából: […] ...érvényes. (Ez az euróárfolyam, ha előzetesen a cégaz adóhatósághoz az MNB euróárfolyam alkalmazását nem jelentette be, aválasztott hitelintézet eladási euróárfolyama!)A leírtak alapján tehát az áfa alapját és a fizetendő áfátforintban a 02. 06-i...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Devizaalapú kötelezettség értékelése

Kérdés: Cégünk CHF-alapú hitelt vett fel 6000 E Ft értékben, amelyet a hitelintézet közvetlenül az eladónak utalt. Számviteli politikánkban az MNB devizaárfolyamát választottuk. Milyen értéken kell kötelezettségként a 6000 E Ft-ot felvenni? Év végén van-e teendő? Kell-e kérni a hitel nyújtójától év végén nyilatkozatot a fennálló hitelállományról?
Részlet a válaszából: […] ...devizaalapú hitelnél a szerződésben (és az analitikus nyilvántartásban is) rögzíteni kell azt a devizaértéket, amely alapul szolgált a 6000 E Ft összegű hitelhez. A hitel folyósításakor a 6000 E Ft-ot kell elsődlegesen könyvelni (T 455 – K 444, 452). Ha a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz természetesen az, hogy nem változtathatja meg!A kérdező álláspontját azzal igyekszik igazolni, hogy a 2000-ben felvett devizahiteleket is másként kell értékelni 2001-ben, mint 2000-ben, vagy 2001-ben értékvesztést kell elszámolni arra a követelésre is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Követelések értékvesztése, visszaírása

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] ...kell rögzítenie.Behajthatatlan követelésA mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, azt legkésőbb a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként kell leírni és az egyéb ráfordítások között elszámolni.A behajthatatlan követelés – a leírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.