19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Kosárlabdapálya létrehozása, működtetése
Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!
2. cikk / 19 Felügyelőbizottsági tagok díjazásának adózása és járulékai
Kérdés: A felügyelőbizottsági tagok részére megállapított havi bruttó 50.000 Ft díjazást hogyan kellene elszámolni/számfejteni a cégnek? A tagok nem munkaviszonnyal, hanem megbízással vannak kinevezve, közülük 2 fő magyar, 3 fő külföldi (német). Helyes-e, ha a díjazás 90%-a után számoljuk és vonjuk le az szja-t (10% a költséghányad)? Kell-e más egyéni járulékot is levonni, illetve milyen munkáltatói járulékot kell megfizetnie a cégnek? Milyen igazolásokat kell kiadni év végén?
3. cikk / 19 Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál
Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
4. cikk / 19 Ajándékutalvány értékesítő partnerek részére
Kérdés: A biztosítási termékek értékesítésében részt vevő partnerek részére versenyt írnánk ki. Háromféle ösztönzőprogramban gondolkozunk: meghatározott darabszámú szerződés értékesítése után ajándékutalvány és minden további értékesítés után plusz-ajándékutalvány. Minden eladott biztosítás után pontot írnánk jóvá, és ezeket a pontokat e-katalógusból történő termékválasztással weboldalon keresztül lehetne levásárolni, meghatározott időtartam alatt a legtöbbet értékesítőnek valamilyen pluszajándék jár. Milyen adóvonzatokkal kellene számolnunk? Lehetséges-e az első és a harmadik megoldás esetében üzleti ajándékként elszámolni?
5. cikk / 19 Magánszemély biztosításból származó jövedelme
Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja évi 200 E Ft (évente egyszeri díjfizetéssel). Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak szerepelnek: A díjfizető: a kft. A biztosított: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A kedvezményezett: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A biztosítási tartam kezdete: 2011. 09. 01. A biztosítási tartam lejárata: 2021. 09. 01. Kockázati fedezetek: kórházi napi térítés (45 000), műtéti térítésre szóló fedezet (150 000), baleseti napi térítésre szóló fedezet (5000). A megjegyzés a kötvényen: A szerződésünk nem tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, így nem rendelkezik visszavásárlási értékkel. A szerződés alapján visszajuttatandó többlethozam nem képződik. Kérdéseim:
1. A kft. évente egy összegben fizeti ki az életbiztosítás díját. A kft.-nek 2011. 09. hónapban kell a 200 E Ft után járulékokat fizetni, azaz a magánszemélynek a biztosítási számla kelte, teljesítése időpontjában keletkezik jövedelme, vagy ha tényleges műtéti térítést kap? [Például: ha 2011. 12. hónapban vakbélműtéten fog átesni, a biztosító fizet a személyesen közreműködő tagnak 150 E Ft-ot (szerződés szerint), akkor a magánszemélynek 2011. 12. hónapban lett jövedelme, azaz 2011. 12. havi 1108-as bevallásban kell ezt bevallani?]
2. Ha 2011. 09. hónapban kell bevallani a 200 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 200 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
3. Ha 2011. 12. hónapban kell bevallani a 150 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 150 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
1. A kft. évente egy összegben fizeti ki az életbiztosítás díját. A kft.-nek 2011. 09. hónapban kell a 200 E Ft után járulékokat fizetni, azaz a magánszemélynek a biztosítási számla kelte, teljesítése időpontjában keletkezik jövedelme, vagy ha tényleges műtéti térítést kap? [Például: ha 2011. 12. hónapban vakbélműtéten fog átesni, a biztosító fizet a személyesen közreműködő tagnak 150 E Ft-ot (szerződés szerint), akkor a magánszemélynek 2011. 12. hónapban lett jövedelme, azaz 2011. 12. havi 1108-as bevallásban kell ezt bevallani?]
2. Ha 2011. 09. hónapban kell bevallani a 200 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 200 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
3. Ha 2011. 12. hónapban kell bevallani a 150 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 150 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
6. cikk / 19 Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen
Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
7. cikk / 19 Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
8. cikk / 19 Életbiztosítás – a kedvezményezett helyébe más lép
Kérdés: Társaságunk befektetéshez kapcsolódó egész életre szóló életbiztosítást kötött. A szerződésben a biztosított az egyik munkavállaló, a kedvezményezett a szerződő társaság. A kifizetett díjat követelésként tartjuk nyilván. Most módosították a szerződést, a kedvezményezett személye változott, a biztosított munkavállaló egyik családtagja lett a társaság helyett. Ettől az időponttól a biztosítási díjakat személyi jellegű egyéb ráfordításként könyveljük. Mivel a kedvezményezett már nem a társaság, ezért az előző időszakokban befizetett és a könyvekben követelésként nyilvántartott díjakat hogyan kell könyvelni, hiszen követelésként már nem mutathatjuk ki?
9. cikk / 19 Üdülőingatlan költségeinek elszámolása
Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
10. cikk / 19 Lakás bérbeadása térítés nélkül
Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?