Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...lezárt névértékét. (Árfolyamnyereség a különbözet összege, amelyet 15 százalék személyi jövedelemadó és 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó terhel!)Mint már említettük, meg kell állapítani, az ingatlanok áfát is magában foglaló értékét. Az ingatlanokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és abból a tag vagyoni hozzájárulásával arányos részt kell kifizetni a volt tag örökösének. A Ptk.-nak a betéti társaságnál történő öröklés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján személyi jövedelemadót, az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (450 E Ft-ig) köteles levonni, bevallani és befizetni. Az árfolyamnyereséget terhelő– személyi jövedelemadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Visszavásárolt üzletrész hasznosítása

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Azárfolyamnyereségből származó jövedelmet az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d)pontja alapján még 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhelheti, haannak a hozzájárulás-fizetési kötelezettség felső határáig a magánszemély másmódon nem tett eleget....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a30 millió forintot meghaladó összeg) és a szerzési érték (3 millió Ft)különbözete, az adó mértéke 25 százalék. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján amagánszemély ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.