Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelme esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Amennyiben a jövedelem kifizetőtől származik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Kis összegű osztalék után eho

Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?
Részlet a válaszából: […] ...és74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összegután 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetmindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdéseés az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa 2008-ban

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a 25,illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék után 14 százalékosegészségügyi hozzájárulást fizet a magánszemély mindaddig, amíg – a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. §-ának (1)bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)
Részlet a válaszából: […] ...is a válaszhoz tisztázni kell a fogalmakat és aszabályozást. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.törvény (Eho-tv.) 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján: a magánszemély azadóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.