Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt [Szocho-tv. 29. § (1) bekezdés]. Mivel a szociális hozzájárulási adó a magánszemélyt terheli, ezért a fizetendő árfolyamnyereségből kell a kft.-nek levonni a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Termék ajándékozása jogviszonyban nem álló személynek

Kérdés: Egy anyatejpótló tápszereket forgalmazó áfaalany társaság 200 ezer forint beszerzési áron nyilvántartott terméket szeretne ajándékozni egy vele semmilyen jogviszonyban nem álló magánszemélynek. A magánszemély elvesztette a feleségét a koronavírusban, és magára maradt 3 gyermekkel, köztük egy kisbabával. Az ajándékozásról riport fog készülni, amit bemutatnak különböző televíziós műsorban. Az ingyenes juttatás következtében milyen adóteherrel kell számolnia a társaságnak (taonövelő tétel) és a megajándékozott magánszemélynek (felmerülhet-e ajándékozási illeték, szja, szocho)? Áfaköteles-e az ügylet, és kell-e számlával bizonylatolni? Szükség van-e az elkészült riportfilmen kívül bármilyen szerződésre az ügylet megfelelő számviteli, adózási kezeléséhez?
Részlet a válaszából: […] ...terheli. A társaságnak a juttatás értékének 1,18-szorosa után kell 15 százalék személyi jövedelem­adót és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie. Az ingyenesen adott juttatással kapcsolatban ajándékozási illeték nem merül fel. Ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...célú juttatás. Az árkedvezmény 1,18-szorosát alapul véve 15 százalék személyi jövedelemadó és 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli a vezérképviseletet. Tekintettel azonban arra, hogy a juttatás nem lehet pénz, így az árkedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...a szerzéskori érték (nem a névérték) különbözete alapján kellett a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást megállapítani, a fizetendő ellenértékből levonni, bevallani és megfizetni.A visszavásárolt üzletrésznek a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: A 6662. számú kérdésre adott válaszban téves az Szja-tv. 1. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra hivatkozás. Erre alapozva nem lehet jogellenesnek ítélni azt, ha a tag osztalékként veszi fel azt a jövedelmet, amelyet akár munkabérként is felvehetne. Az idézett törvényhely kizárólag az adóalapba nem számító bevételre, az egyes juttatásra és a béren kívüli juttatásra való "cserét" zárja ki, az osztalék egyikbe sem tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...igaz akkor is, ha a kedvezőbb adózás az osztalék utáni adózás lenne. [A munkabér után az ügyvédi irodánál is 27 százalék szociális hozzájárulási adót, illetve 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie a 10 százalék társasági adó helyett, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérhez kapcsolódó – munkáltató általfizetendő – járulékok (társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék,szakképzési hozzájárulás), a munkavállalót pedig az így megszerzett bevételszemélyi jövedelemadója, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Tombolajegyekből befolyt bevételből vándordíj

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése szerintbevallási és adatszolgáltatási kötelezettség is terheli. Emellett a szervezetet11 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Apénzbeli díjat megszerző művésznek ezt a jövedelmét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...akövetkezőket javasoljuk: – az építési engedélyt a társaság kérje meg;– az építési engedély alapján – a magánszemély tulajdonoshozzájárulásával – a magánszemély telkére az üzleteket magában foglaló épületetmaga a társaság építse meg, sajátjaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – úgy kelladózni, ahogyan az alapjául szolgáló kamat után.Az Eho-tv. 3. §-a alapján százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást kell fizetni az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja-tv.-benmeghatározott:–összevont adóalapba tartozó, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...és a társadalombiztosítási járulékot, ha biztosítottnak minősülő személy részesül a juttatásban, illetve 11 százalék egészségügyi hozzájárulást, ha nem minősül biztosítottnak a juttatásban részesülő, vagy ha reprezentáció címen történik a természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
1
2