Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásra kiadott összeggel 30 napon túl számoljanak el, viselve a teljes időtartamra számított személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót, vagy kamatot fizet a magánszemély.Jogszabály természetesen nem írja elő azt sem, hogy elszámolási előleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Bejegyzett egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég cégbejegyzése 2013. 06. 10-én megtörtént. Az egyéni cég többszemélyes kft.-vé alakulása folyamatban van. Milyen számviteli és adózási feladatok vannak az egyéni vállalkozó és egyéni cég, illetve az egyéni cég és a kft. vonatkozásában? A tagok magánszemélyek.
Részlet a válaszából: […] ...között a legfontosabb a leltár, amely tartalmazza azokat az eszközöket, amelyeket az egyéni vállalkozó az egyéni cégbe nem pénzbeli hozzájárulásként bevisz, olyan értéken, amelyet az alapító okiratban rögzítettek. Amennyiben az alapító okiratban ezen eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi környezetbennincs jó megoldás, legfeljebb az APEH által javasoltak.A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbelihozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozatonalapuló követelés is.A legfőbb szerv által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...amely után azajándékozót vagy a megajándékozottat személyijövedelemadó-,társadalombiztosításijárulék- vagy egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség terheli. A válaszban leírtak figyelembevételével, a nyitottkérdésekre adott válaszok után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – úgy kelladózni, ahogyan az alapjául szolgáló kamat után.Az Eho-tv. 3. §-a alapján százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást kell fizetni az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja-tv.-benmeghatározott:–összevont adóalapba tartozó, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.