Vevőkijelölés adóvonzatai nyílt végű lízingnél

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. A vételi jog ilyen ingyenes átengedésének milyen adóvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...abban az esetben kell teljesíteni, ha a magánszemély biztosítási jogviszonyban áll a kifizetővel). Ezen túlmenően a kifizetőt szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is terheli.A társasági adóban, ha a lízingbe vevő él a vevőkijelölés jogával, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...az áfát is magában foglaló piaci értéknek megfelelő összeghez juttatják, amely juttatás személyi jövedelemadóját és szociális hozzájárulási adóját a magánszemély tulajdonosnak a kft.-n keresztül kell megfizetnie.A válasz következő része arról szól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...által megszerzett ajándék (a telek megszerzése).A megajándékozott leány a tulajdonába került ajándéktelket apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) – a jegyzett tőke emelése keretében – beviheti a társaságba, vagy azzal új társaságot alapíthat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását, és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak;-el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Magánszemély járuléka jármű bérbeadásánál

Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.
Részlet a válaszából: […] ...harmincadrészét, akkor nem keletkezik biztosítási jogviszony, így 15 százalékos személyi jövedelemadó és 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetendő. Amennyiben eléri vagy meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításokat, azok különbözeteként a társaságonkénti eredményt. Ez az eredmény azonban nem azonos a beszerzéshez való pénzügyi hozzájárulással.Ha a beszerzéshez való hozzájárulással azonos eredményt akarunk kimutatni, akkor ezt csak könyvvitelen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?
Részlet a válaszából: […] ...levonás után fizeti meg.A Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint 2019. január 1-jétől 19,5 százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség keletkezik az osztalék (Szja-tv. 66. §-a) Magyarországon adóztatható része után.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Ingatlan és személygépkocsi bérlése magánszemélytől

Kérdés: Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? Van-e különbség az ingatlan és az ingóság díjának könyvelése között?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni. Személyi jövedelemadó nem terheli, azt a bérleti díjból kell levonni, a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Eho-tv. 3. §-a alapján a kifizetőnek kell megfizetnie.Az ingatlan és az ingóság bérleti díját azonos módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Bérbe adandó terület átalakítása

Kérdés: Iroda-bérbeadással foglalkozó cég a bérlő igényeinek megfelelően átalakítja a bérbe adandó területet. Az átalakítás költségei egy részének fedezetére a bérbevevő, erről szóló számla alapján, bérleménykiépítési hozzájárulást fizet. Hogyan kell elszámolni ezt a hozzájárulást? Csökkenthető ezzel az aktiválandó átalakítási költségek összege?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli alapelv követelményéből kell kiindulni. Ez vonatkozik az átalakítás költségeire is, de még inkább a bérleménykiépítési hozzájárulásra (ez utóbbinál fennáll a költségek kétszeres elszámolásának a veszélye is).Menjünk sorjában. A kérdésből nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Lakhatás havi piaci értékének kimutatása

Kérdés: Társaságunk szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, amelyben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás adómentességének dolgozóink megfelelnek. A lakhatás havi piaci értékét 60.000 Ft/hó/fő összegben állapítottuk meg. Ezt az értéket a főkönyvi könyvelésben szeretnénk kimutatni, ennek számviteli elszámolásához kérjük segítségüket. A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfája szerintünk visszaigényelhető, mivel szálláshely-besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Társasági adó szempontjából is kérjük állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, hogy kérésüket nem tudjuk teljesíteni. A számviteli alapelvek nem teszik lehetővé, hogy nem létező "bármit" a könyvviteli nyilvántartásokban rögzítsünk. A lakhatás havi piaci értéke sem eszköznek, sem forrásnak nem minősíthető, így azt csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.
1
2
3
5