Konditerem kialakítása beruházásként

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...kell adóalapnak tekinteni, és az így meghatározott adóalap alapján kell negyed­évenként a személyi jövedelemadót (15%), a szociális hozzájárulási adót (15,5%) megállapítani, bevallani és megfizetni a negyedévet követő hónap 12. napjáig.Megjegyzés: a konditerem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Konditerem kialakítása, berendezése

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül eső beszerzést tervez. Van egy nemrég felújított irodaépületünk, ahol az egyik üres helyiséget és a hozzá kapcsolódó vizesblokkot úgy alakították át, hogy azt konditeremként lehessen használni. Most szereztünk be gépeket a terembe (szobakerékpár, súlyzók stb.), ezeket a dolgozók térítés nélkül használhatják munkaidőn kívül. Hogyan kell nyilvántartásba venni ezeket az eszközöket? Eddig azt gondoltuk, hogy a tárgyi eszközök között, és – mint béren kívüli juttatás – a számla könyvelésekor megfizetjük az szja-t, az ehót. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...kell adóalapnak tekinteni, és az így meghatározott adóalap alapján kell negyedévenként a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni a negyedévet követő hónap 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Könyöklők íróasztalokra

Kérdés: Társaságunk ún. könyöklőket (nagyméretű lapok, amelyeket az íróasztalra tesznek, rendszerint naptárt tartalmazó letéphető lapok formájában, és a szélén körben a cégek reklámjai helyezkednek el) rendelt egy hirdetési felületeket értékesítő cégtől. A könyöklőkön – más cégeké mellett – társaságunk reklámja is szerepel. A könyöklők egy részét társaságunk az üzletfelei részére adja ajándékba, más részét a saját munkatársainak adja oda, hogy azzal "védjék" az íróasztalukat, és szükség esetén arra jegyzetelhetnek. Hogyan történik a könyöklők számviteli elszámolása és adózása? Bekerülési értékük: 25 000 Ft+áfa.
Részlet a válaszából: […] ...között kell elszámolni, ezen érték 1,19-szeres értékét kell a 16 százalékos személyi jövedelemadó és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás adóalapjának tekinteni.Problémát jelenthet az, hogy a könyöklők bekerülési értéke 25 000 Ft+áfa, azaz 31 750 Ft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Sporteszköz beszerzése

Kérdés: A társaság saját dolgozói számára szabad­idős rendezvényt szervez. A szabadidős rendezvényre sporteszközöket vásárolt, sportolás céljából. Alkalmazhatjuk-e az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontját a megvásárolt eszközök tekintetében, és elszámolhatjuk-e ezeket a kiadásokat személyi jellegű költségként? Ha éven túl is használjuk, akkor tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni? Társaságiadó-alapot csökkentő tételként figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] ...és amelynek 1,19-szeresét kell adóalapnak tekinteni az egyes meghatározott juttatást terhelő személyi jövedelemadónál és egészségügyi hozzájárulásnál.A szabadidős rendezvényhez kapcsolódóan beszerzett – tárgyi eszköznek nem minősülő – eszközöket már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető által viselt költségei 1,19-szerese mint adóalapután 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulástkell bevallani és befizetni.Amíg a reprezentáció személyi jellegű egyéb kifizetéskéntelszámolt összegével növelni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társasági­adó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll biztosítotti jogviszonyban, ígyaz ajándék adóköteles jövedelemként számításba vett összege után 27 százalékegészségügyi hozzájárulást fizet a kifizető, az ajándékot adó.Azüzleti ajándéknak nem minősülő ajándék áfát is magában foglaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jövedelemadót ésaz áfát is a személyi jellegű egyéb kifizetések között, a természetbenijuttatást terhelő járulékokat és hozzájárulásokat pedig a bérjárulékok közöttkell elszámolni az eszközök átadásával egyidejűleg. A megajándékozott intézménynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...– a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között elnem számolható – adók, illetékek, díjak, hozzájárulások tárgyévre bevallott,fizetett, illetve fizetendő összege is egyéb ráfordítás, és nem véglegespénzátadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.