Korosztályok díjazottjai – pénzjutalom adózása

Kérdés:

Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerint az első 3 helyezett pénzjutalomban részesül. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14–24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?

Részlet a válaszából: […] ...adott juttatásnak. Ekkor a kifizetőnek van az esemény alkalmával viselt összes költség után személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. A juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyijövedelemadó- és 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...bevételt. A személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt összeg után a magánszemélynek személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, amelyet a kifizetőnek kell levonnia és bevallania.Mivel a juttatott részvény, értékpapír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Munkavállalókkal kapcsolatos nyitott elszámolások

Kérdés: A közhasznú szervezet külföldi bankkártyás vásárlásai reprezentációval kapcsolatosak. A vásárlásokról számlák nem állnak rendelkezésre. Ezek egy része már 4-5 éve történt, nincs remény a külföldi partnertől a számla beszerzésére. Emiatt a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások a könyvelésben nyitottak. Helyes eljárás-e, hogy ha az adózás rendben megtörtént, akkor jegyzőkönyvben történő dokumentálást követően ezeket a tételeket kivezetjük az egyéb ráfordításokkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ..."elengedi". Az elengedett összeget, ha az érintett munkavállaló még munkaviszonyban van, munkabérként kell elszámolni, terheli a szociális hozzájárulási adó, a magánszemélynek az elengedett összeg után személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] ...K 4792 5 millió Ft, az adóztatandó személyi jövedelmet– terhelő személyi jövedelemadó: 4792 – K 462– terhelő 14 %-os egészségügyi hozzájárulás:T 4792 – K 463-10– a magánszemélynek kifizetendő: 4792 – K 384, 381A saját üzletrész térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Részesedés értékesítése ellenérték nélkül

Kérdés: A társaság tartós részesedését ellenérték nélkül kívánja értékesíteni. Az értékesítést követően árfolyamvesztesége keletkezik. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításain belül elszámolt árfolyamveszteségen kívül van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?
Részlet a válaszából: […] ...illetve személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettség terheli, a juttató társaságot pedig 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás, illetve szociális hozzájárulási adó terheli.A kérdésből nem derül ki, hogy ellenérték nélkül kinek kívánják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...d) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, amely juttatások személyi jövedelemadóját, egészségügyi hozzájárulását a rádiónak kell bevallania és befizetnie, a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolnia. Ha ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Külföldi utazás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: A cég ügyvezetője Németországba utazott egy kiállításra, a cég érdekében, profiljához kapcsolódik. Az ügyvezető tolmáccsal ment a 4 napos útra. A repülőjegyet interneten foglalta a saját és a tolmács nevére, amelyről foglalási jegyünk és beszállókártyánk van, a szállásról és a kinti autóbérlésről pedig a cég nevére szóló számla, az autópályadíjról "nyugtaszerűség". A kiadásokat kiküldetési rendelvénnyel szeretnék elszámolni. Az elszámolás alapja lehet a magánszemély nevére szóló repülőjegy-foglalás és a "nyugta"? A bizonylatok különböző napra szólnak. Mindent az ügyvezető előlegezett. A kifizetés, elszámolás február 2-án történt. Napidíjat nem számolunk el. Mi számolható el a kiküldetési rendelvénnyel, hogy ne keletkezzen utána adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az így kifizetett összeget az ügyvezető egyéb jövedelmének kell tekinteni, amely összeg után a cégnek 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, a magánszemélynek pedig 16 százalék személyi jövedelemadót. Ha euróban fizették ki, akkor a február...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Adott támogatás a társasági adónál

Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...alapján, ésezen jövedelem bruttósított összege után a magánszemélyt személyi jövedelemadóterheli, és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást vagy 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot is kell fizetnie, a kifizetőt (a juttatót) azSzja-tv. 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...– a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között elnem számolható – adók, illetékek, díjak, hozzájárulások tárgyévre bevallott,fizetett, illetve fizetendő összege is egyéb ráfordítás, és nem véglegespénzátadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Szakképzési hozzájárulás – személyes közreműködés esetén

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonosaival – akik más társaságnál főállással rendelkező természetes személyek – megbízási szerződést kötött. (A megbízási szerződés a cég tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozik.) A fenti címen történő kifizetést bérköltségnek, ill. a tulajdonos személyes közreműködésének kell-e minősíteni, és így a szakképzési hozzájárulás alapjába bele kellene számítani? Van-e különbség a tulajdonosokkal és a cégtől teljesen független személyekkel kötött szerződések tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...Szhk-tv. 3. §-a szerint a szakképzési hozzájárulás alapjaa) a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltség, illetőleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
2