Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...E Ft, amelyet adóalapnak tekintve, a fizetendő személyi jövedelemadó (15%): 1650 E Ft, illetve 972.900 Ft, továbbá a fizetendő szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-től 17,5% (előtte 19,5%), amelyet a felső határig (ha a magánszemélynek más külön adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...Az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a magánszemély ezen jövedelmét még 14 százalék mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli az Eho-tv.-ben előírt 450 ezer forint összegű hozzájárulás-fizetési felső határig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...fordíthatja tőkeemelésre. Nem kell mást tennie, mint élni a Gt. 13. §-ának (1)-(2) bekezdésébenfoglaltakkal, azt nem pénzbeli hozzájárulás formájában a társaság jegyzetttőkéjének a növelésére fordítania. Ezáltal egyértelműen nő a társaság vagyona,de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...amely után azajándékozót vagy a megajándékozottat személyijövedelemadó-,társadalombiztosításijárulék- vagy egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség terheli. A válaszban leírtak figyelembevételével, a nyitottkérdésekre adott válaszok után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...kell átvezetni az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként, illetve a jegyzett tőkét növelő tételként.Nem pénzbeli hozzájárulásVáltozott a Gt.-nek a nem pénzbeli hozzájárulás tartalmára vonatkozó definíciója, továbbá rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...eredményt is) és a tőketartalék összevont pozitív egyenlege egyenlő a törzstőkén felüli vagyonnal.Feltételezzük, megvan a taggyűlés hozzájárulása a visszavásárláshoz, és megvolt a fedezetét jelentő törzstőkén felüli vagyon is, akkor a visszavásárláskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.