Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az osztalékelőleg a magánszemély olyan jövedelme, amelyet a kifizetésekor személyi jövedelemadó terhel, de terheli a szociális hozzájárulási adó is.A Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján adófizetési kötelezettség keletkezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...és levont adóról;– osztalék esetén= az adó alapjáról, a megállapított és levont adóról;= a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről.Lényeges, hogy az adót a kifizetőnek a kifizetés időpontjában kell megállapítania, és azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Visszavásárolt üzletrész hasznosítása

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Azárfolyamnyereségből származó jövedelmet az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d)pontja alapján még 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhelheti, haannak a hozzájárulás-fizetési kötelezettség felső határáig a magánszemély másmódon nem tett eleget....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...25 százalék személyijövedelemadó terheli, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontjaalapján 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhelheti, amelyeket akft.-nek kell megállapítania, levonnia, bevallania és megfizetnie.Az árfolyamnyereség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...eredményt is) és a tőketartalék összevont pozitív egyenlege egyenlő a törzstőkén felüli vagyonnal.Feltételezzük, megvan a taggyűlés hozzájárulása a visszavásárláshoz, és megvolt a fedezetét jelentő törzstőkén felüli vagyon is, akkor a visszavásárláskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.