Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke.Amennyiben a tulajdoni részesedés bekerülési értékét az állampapír vételáránál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] ...adminisztrációs hibából származó – hiányát és többletét, megsemmisülését, valamint a vásárolt anyagok nem pénzbeli vagyoni hozzájáruláskénti átadását, a térítés nélküli átadását.Az anyagköltség törvényi megfogalmazása mellett kérdés lehet az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – az alapító okirat eltérő rendelkezése vagy megegyezés hiányában – a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani.A jogutód nélküli megszűnés esetén a végelszámolás alatt álló szervezetekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...egyezik meg;– a második oszlop a saját tőke rendezésére szolgál;– a harmadik oszlop az alapító pótlólagos befizetéseit,vagyoni hozzájárulását tartalmazza eszközönként, forrásonként;– a negyedik oszlop az első három oszlop összevont értéke. A saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...oszlopával egyezik meg, a második oszlop a saját tőke rendezésére szolgál, a harmadik oszlop az alapító pótlólagos befizetéseit, vagyoni hozzájárulását tartalmazza eszközként, forrásként, a negyedik oszlop az első három oszlop összege. A kft. vagyonmérlegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...származó, a tárgyi időszakot terhelő kötelezettségek (jellemzően a decemberi munkabér, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, egyéb) összege, amellyel azonos összeget bérköltségként, személyi jellegű egyéb kifizetésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.