Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...kivont jövedelmet, ami valójában a vagyon kiadásakor realizálódik, személyi jövedelemadó és meghatározott összegig szociális hozzájárulási adó terheli, amelyeket a magánszemély tulajdonossal szembeni követelésként kell az adóhatósággal szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az osztalékelőleg a magánszemély olyan jövedelme, amelyet a kifizetésekor személyi jövedelemadó terhel, de terheli a szociális hozzájárulási adó is.A Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján adófizetési kötelezettség keletkezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kivont (valójában a vagyon kiadásakor realizálódó) jövedelmet személyi jövedelemadó és meghatározott összegig egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a magánszemély tulajdonosokkal szembeni követelésként kell az adóhatósággal szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...Az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a magánszemély ezen jövedelmét még 14 százalék mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli az Eho-tv.-ben előírt 450 ezer forint összegű hozzájárulás-fizetési felső határig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...előírások szerint keletkezik jövedelme, amelyet 15 százalék mértékű személyi jövedelemadó és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhel. A magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó könyvelése: T 4792 – K 462, egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme.A magánszemély tulajdonosok vállalkozásból kivonásra kerülő jövedelmét terhelő személyi jövedelem­adót, egészségügyi hozzájárulást azonban a végelszámolást lezáró beszámoló mérlegébe az adóhatósággal szembeni kötelezettségek közé be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] ...a bt.-nek ajándékozási illetéket kell fizetnie, azosztalékként előírt összeget pedig 25% személyi jövedelemadó és 14%egészségügyi hozzájárulás terheli.Fontos kiemelni, az adózott eredményből, illetve azeredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...egyezik meg;– a második oszlop a saját tőke rendezésére szolgál;– a harmadik oszlop az alapító pótlólagos befizetéseit,vagyoni hozzájárulását tartalmazza eszközönként, forrásonként;– a negyedik oszlop az első három oszlop összevont értéke. A saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a30 millió forintot meghaladó összeg) és a szerzési érték (3 millió Ft)különbözete, az adó mértéke 25 százalék. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján amagánszemély ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...– a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között elnem számolható – adók, illetékek, díjak, hozzájárulások tárgyévre bevallott,fizetett, illetve fizetendő összege is egyéb ráfordítás, és nem véglegespénzátadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2