Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] ...kell számításba venni, mert a 78%-os, illetve a 82%-os adóalap alapján 15%-os személyi jövedelemadó mellett 27%, illetve 22% egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell.A bérbe vevő társaságnak a feles bérleti szerződés alapján a magánszemélynek átadásra kerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...adóelőleg megállapítása során adóalapként a jövedelem 78%-át kell számításba venni, mert a 78%-os adóalap alapján 27% egészségügyi hozzájárulást is le kell vonnia, illetve fizetnie a magánszemélynek.A bérlő társaságnak a feles bérleti szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany aterméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként(apport) bocsátja rendelkezésre, feltéve hogy az az Áfa-tv. 18. § (1) és (2)bekezdésében meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...oszlopával egyezik meg, a második oszlop a saját tőke rendezésére szolgál, a harmadik oszlop az alapító pótlólagos befizetéseit, vagyoni hozzájárulását tartalmazza eszközként, forrásként, a negyedik oszlop az első három oszlop összege. A kft. vagyonmérlegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.